Augusztus legelején ismét kitört az olaszországi Etna, amely forró hamut és izzó lávát lövell ki magából, és fekete hamujával a környékbeli településeket is beborítja. Mellesleg ez a helyi mezőgazdaság számára – többnyire – áldást jelent.
A Szicília északkeleti részén magasodó Etna vulkán Európa egyik legaktívabb tűzhányója. Nem szokatlan, hogy ismét kitört, hiszen az elmúlt két és fél évezredben körülbelül egy tucatnyi ilyen eseményt produkált – és ezek csak a feljegyzésre méltóak! Krisztus előtt 396-ban például az Etna éppen zajló aktivitása akadályozta meg a karthágói sereget abban, hogy elérjék és elfoglalják Cataniát.
A vulkáni hamu termékeny talajt hoz létre, ezért – bármennyire is veszélyes – a földművelő emberek mindig is szívesen telepedtek le a tűzhányók szomszédságában. Az Etna sem kivétel, ott gabonát, citrusféléket, paradicsomot, mandulát, pisztáciát, szőlőt és persze bort termelnek, szinte évezredek óta. A bor tekintetében Szicília Olaszország harmadik legnagyobb előállítójának számít.
Amikor viszont kitör a tűzhányó, az óriási és kivédhetetlen károkat képes okozni. Akár az állatállományban is, hiszen ilyenkor bizonyos mennyiségű fluor is a szabadba jut, és ha ezzel szennyezett füvet esznek a jószágok, képes elpusztítani azokat. Takarmányozás előtt tehát érdemes analízist végeztetni, bár sok esetben a vulkáni hamu egy időre az élővizeket is ihatatlanná teszi.
Ha a hamu vastagsága eléri a 10–15 cm-t, az szinte biztosan a kultúrnövények pusztulását okozza az adott időszakban. 2013 márciusában például három hónapos kitörésre került sor, vagyis éppen bizonyos termések betakarítása idején. Az érintett gyümölcsök a helyi piacra is kerültek, ám olyan vastag és szívós hamuréteggel, hogy slaggal is alig lehetett lemosni őket.
Abban az évben Catania megyében a narancstermés fele odaveszett. A feldolgozóüzemek nem tudták megfelelően eltávolítani a gyümölcsökre rakódott hamut, pedig annak vastagsága legfeljebb 3 mm volt. Az Etna környékén a zöldségek 80 százaléka is odaveszett.
A mezőgazdasági idénymunkások 75 százalékának munkájára nem volt szükség abban az időszakban, hiszen lényegében elmaradt a betakarítás. A régió becslések szerint 140 millió eurós (mai áron mintegy 56 milliárd forintos) kárt szenvedett.