Elkezdődtek a párizsi olimpiai játékok. A sportolók csúcsteljesítményeit várja mindenki, de ez kiváló alkalom arra, hogy kicsit más szemmel nézzünk a tehenek, a sertések vagy a csirkék teljesítményére. Ezeknek az állatoknak az eredményei is lenyűgözőek.
Összesen 204 nemzet sportolói mérik össze tudásukat 28 sportágban Párizsban. A futó-, ugró- vagy úszóversenyek mellett van például szörfözés és breaktánc is. A sportolók igen széles körben mutathatják meg tehetségüket.
Hasonlóan a farmokon élő állatokhoz, amelyek néha szintén egészen elképesztő teljesítményt nyújtanak. Néhányan biztosan versenyezhetnek a valódi sportolókkal.
Haszonállatok és Usain Bolt
Vessünk egy pillantást a klasszikusokra: futás, magasugrás vagy úszás. Annak ellenére, hogy már néhány éve visszavonult, sokan még mindig ismerik a jamaicai sprintert, Usain Boltot. A 2009-es berlini világbajnokságon Usain Bolt állította fel a 100 méteres síkfutás 9,58 másodperces férfi világrekordját. Ez 37,58 km/órás átlagsebességnek felel meg és 44,72 km/órás végsebességet ért el.
Először is nézzünk egy csirkét, amely 14 km/h végsebességet érhet el. Az átlagos kocogónak ehhez a tempóhoz bizony sietnie kell. Egy sertés, ha kell, 20 km/h-val fut, vad rokona pedig akár 50 km/órával is.
Tehén, kacsa, ló
Az Alpokban túrázóknak újra és újra rá kell jönniük, amikor átkelnek a legelőn, hogy milyen gyors is lehet egy tehén. Az adat 25 km/h, amit ügetéssel tud elérni. Vannak azonban hírek, amelyek szerint a szarvasmarhák elérhetik a 40 km/órás sebességet is.
Ennek ellenére a tanyai versenyzők aranyérme a lóé: a leggyorsabb Winning Brew volt. 2008. május 14-én érte el a 70,76 km/h-s rekordot az Egyesült Államokban, a Penn National Race Course-on. Azonban, ha pusztán a sebességről lenne szó, a díjat a tőkés récének kellene kapnia, amely 100 km/h sebességgel repül.
Úszás
A kacsa természetesen az úszóversenyeken is részt vehetne, és nem lenne olyan rossz esélye. Egy versenyképes úszó 7-8 km/h sebességgel úszik rövidebb távon, hosszú távon 4-5 km/h-val. Ezzel még a kacsa is „lépést” tud tartani. Néhány „búvárkacsa” pedig elérheti a 8 km/órás sebességet a víz alatt.
Természetesen a lovak és a tehenek is tudnak úszni. Nagyjából az ember az egyetlen emlős, amelynek meg kell tanulnia úszni. Persze sokan felhívják a figyelmet arra, hogy a tehenek nem képesek sokáig úszni, ugyanis nincs záróizmuk, ezért megtelnének vízzel.
Amikor a tehén felugrik a tetőre
Az ugrás is olyan tudományág, amelyben az állatok sikeresek lehetnek. Például magasugrásban: a legjobb férfiak 2,40 métert ugranak át, a világcsúcs Javier Sotomayoré 2,45 méterrel, amit 1993. július 27-én ért el. A legügyesebb nők 2,05 méterre ugranak, itt a világrekord Jaroslawa Mahutschiché 2,10 méterrel, amit idén ért el.
A csirkét itt érdemes diszkvalifikálni a szárnyak miatt. Az emberek ellen egy ló nyerne: Heatherbloom 2,50 métert ugrott még 1902-ben, de lovassal, mert nélküle az állatok hajlamosak lemondani a nagy ugrásokról.
A lovas távolugrás rekordja 8,40 méter. 1975-ben Andre Ferreira érte el ezt – írta cikkében a német agrarheute mezőgazdasági szaklap. Összehasonlításképpen: Mike Powell atléta 8,95 métert ugrott 1991-ben, ez még mindig világrekord.
De a legtekintélyesebb siker egy blagdoni szarvasmarháé az angliai Somersetben. Az állat felpattant egy tetőre, amelynek magassága 1,80 méter volt.
(Kép: Pixabay)
