Divatba jött manapság a görög joghurt Magyarországon is, krémesebb állaga és előnyös beltartalmi tulajdonságai miatt. Kevesen tudják, hogy van azért hátránya is az előállításának.
Mitől „görög” a görög joghurt? Ezt viszonylag kevesen tudják az utóbbi időkben divatba jött termékről, de a lényeg az, hogy a török „találmánynak” számító finomságot a görögök kissé átalakították, és általában juhtejből készítették. Egy sűrűbb állagú, alacsony laktóztartalmú termékről van szó, amelyet így a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthat.
Az általunk görögként ismert joghurt receptje ugyanakkor inkább bolgár eredetű. Szűréssel távolítják el belőle a savót, ettől válik krémesebb állagúvá. Előnye, hogy kevesebb cukrot és szénhidrátot, ugyanakkor több fehérjét tartalmaz.
Bár a görög joghurt előnyei nyilvánvalóak, néhány éve már a termék hátrányai is világosak a szakemberek előtt. Ez pedig éppen az eltávolított savóval kapcsolatos, vagyis a gyártás melléktermékével.
Az évente globálisan legalább 2 milliárd dolláros görögjoghurt-iparnak tehát van egy „sötét oldala” is, amiről kevesebb szó esik. Nagyjából 3-4 liter tejből 1 liter görög joghurt készül, a maradék pedig a savó, amelynek kezelése, felhasználása meglehetősen sok gondot okoz.
Ha ugyanis belekerül az élővizekbe, ott elképesztő pusztítást képes véghez vinni. A savas tejsavó kivonja az oxigént a vízből, jelentősen károsítva az ökoszisztémát. 2008-ban az amerikai Ohióban egy ilyen esemény során 5400 vadállat pusztult el, legfőképpen halak.
Az utóbbi időkben a nagy joghurtgyártók már fizetnek is a tejtermelő gazdáknak, hogy kezdjenek valamit a savóval. Azok általában takarmányba keverik, de nagy mennyiségben a jószágok számára sem javallottak. Nem szerencsés a trágyához sem adagolni, mert a földekre szórva könnyen az élővizekbe kerülhet.
A tejsavó elvileg emberi táplálékként is szóba jöhetne, ám a túlzott mértékű fogyasztásától tartózkodni kell. Könnyen allergiás reakciókat válthat ki, sőt a korábban tünetmentes embereknél akár pár hónap alatt tejérzékenységet alakíthat ki.
