A 2019-es esztendőben az Európai Unióban a háztartások 117 milliárd eurót költöttek „alkoholos italokra”. Ez az összeg az EU-s GDP 0,8 százalékát teszi ki és a fogyasztási kiadások 1,6 százalékának felel. Meg kell jegyezni, hogy a fenti összeg nem tartalmazza az éttermekben és szállodákban kifizetett alkoholos italokat. Hazánkban a kiadások 2,9 százalékát költötték az emberek alkoholos italokra. Ezzel az EU-s országok listájában a hetedik helyen áll Magyarország.
EU tagállamai közül az összes alkoholfogyasztásra fordított kiadás aránya a három balti államban volt a legnagyobb: Lettországban (4,8 százalék), Észtországban (4,7 százalék) és Litvániában (3,7 százalék). Ezzel szemben Görögországban és Olaszországban ez az arány 1 százalék alatt maradt (0,9-0,9 százalék) – derült ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adataiból.
Litvániában a legnagyobb az alkoholfogyasztásra a jövedelem arányában költött összeg, míg Romániában a legnagyobb a növekedés. 2009 és 2019 között a rendelkezésre álló adatok alapján 13 EU-tagállamban csökkent a háztartások összes alkohollal kapcsolatos kiadásának aránya. A legnagyobb csökkenést Litvániában regisztrálták. Itt a háztartások összes kiadásának 2009-es 5,5 százalékáról 2019-re 3,7 százalékra csökkent, ez 1,8 százalékpontos mérséklődés. Ezután Lettország (-1,5 százalékpont), Bulgária (-1,3 százalékpont) és Észtország (-1,1 százalékpont) következik.
Ezzel szemben a háztartások alkohollal kapcsolatos kiadásai hét uniós tagállamban nőttek, a legnagyobb növekedést Romániában regisztrálták. Hazánk keleti szomszédjánál a háztartások összes kiadásának 2009-es 2,1 százalékáról 2019-re 2,6 százalékra, azaz 0,5 százalékponttal nőtt ez a szám. Portugáliában is számottevő a plusz, a háztartások összes kiadásának 1,1 százalékáról tíz év alatt 0,3 százalékponttal 1,4 százalékra nőtt az adat.
Hat uniós tagállamban – Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovéniában – ez az arány stabil maradt.
Fontos megjegyezni, hogy a 2019-es adatokban még nem szerepelnek a COVID-19 járvány miatt megváltozott fogyasztói szokások adatai. Ezek pedig hatással lehet a 2020-as adatokra.
