Túl bürokratikus az EU új természet-helyreállítási rendelete

Tagállami szinten 2026-ig nemzeti helyreállítási tervet kell benyújtani – benne éves célkitűzésekkel és monitorozási mechanizmusokkal.

Gazdálkodói ellenérzések – mi bosszantja őket?

Az uniós agrárszervezetek – mint a német DBV vagy a COPA-COGECA – és konzervatív képviselők az EPP képviseletében kifogásolták: túl bonyolult, túlzott adminisztrációt, beavatkozást jelent a nemzeti szintű gazdálkodásba, és növelheti az élelmiszerárakat. Az agrár szektor attól is tart, hogy a támogatási rendszerek nem biztosítanak megfelelő forrást a gazdák terheinek enyhítésére.

Tudományos és zöld szervezetek véleménye – partnerségre van szükség

Nem csak civilek, hanem tudósok is partnerségi megközelítést sürgetnek: az NRL csak a gazdákkal együtt működhet. Az Oxford, ETH Zurich és Wageningen szakértői szerint a gazdák bevonása nélkül nem működik a természet-helyreállítás hosszú távon. WWF és Greenpeace pedig szerint a környezet- és élelmiszerbiztonság összehangolható, csak megfelelő mechanizmusokra van szükség.

Tények a költségekről és megtérülésről

Az EU szakmai becslése szerint 1 euró elköltése 8–38 euró hasznot eredményezhet, például klímavédelemben, talaj- és vízminőségben, beporzásban . Ugyanakkor az agrárcsoportok és konzervatív MEP-ek szerint a jelenlegi finanszírozás nem kompenzálja azonnal a kieső termelési bevételeket.

Hol tart most a jogszabály életbe lépése?

Az NRL 2024. augusztus 18-án lépett hatályba. A tagállamoknak 2026 közepéig el kell készíteniük első nemzeti terveiket, majd 2030-ig tízéves céloknak kell megfelelniük. A viták most arról szólnak, hogyan lehet a gyakorlatban úgy végrehajtani a rendeletet, hogy közben a gazdálkodói érdeket ne sértsék.

(Forrás: EU-Naturwiederherstellungsrichtlinie: Union und Landnutzer schlagen Alarm | top agrar)

^{Kiemelt kép: Pixabay}