Életmód, gasztronómia

A rovarevés nem menti meg a Földet, jobb, ha ezzel tisztában vagyunk

Agrofórum Online

Mintegy 2 milliárd ember étrendjében máris szerepet kapnak a rovarok – de vajon érdemes globálisan is fehérjeforrásként tekinteni rájuk?

A magyarok nem akarnak rovarokat enni – jelentette ki legutóbb februárban Nagy István agrárminiszter, arra reagálva, hogy az Európai Unió egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési célú felhasználásra. Nem véletlenül, ugyanis részben a rovarfehérje jelentheti a megoldást a növekvő globális népesség biztonságos táplálék-ellátására.

Nem ördögtől való ez, hiszen már ma is mintegy 2 milliárd ember étrendjében szerepelnek rendszeresen a rovarok, de természetesen ez szokás, kultúra, hagyomány (és néha gusztus) dolgának tartható.

A „rovartenyésztés” ugyanakkor nem varázslat, nem fogja megmenteni a Földet – olvasható a time.com oldalon. Abban viszont segíthet, hogy csökkentsük a hagyományos állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, amely jelenleg az összes kibocsátás 37 százalékáért felelős.

„Bogarak, lepkék, tücskök, szöcskék és darazsak szerepelnek a legnépszerűbb fogyasztható rovarok között. Sütve, főzve, párolva, füstölve vagy akár pörköltbe dobva egyaránt fogyasztják azokat”

– olvasható a cikkben. A nyugati ízlés viszont szívesebben fogadja be ezeket darálva vagy lisztté őrölve, és például az így feldolgozott alombogár (szójával összekeverve) már jó néhány étteremben és élelmiszerüzletben elérhető a távoli nyugaton.

A rovarok nyilvánvalóan egyszerűbben „tenyészthető” fehérjeforrások, mint a szarvasmarhák, sertések és baromfifélék, de még így sem elég hatékony az előállításuk. Gazdaságossági téren a fekete katonalégy és az argentin csótány állnak a lista élén, ám persze ezek is sokkal több élelmet fogyasztanak el, mint amennyi utána belőlük válik.

A mai haszonállatokkal az az egyik legnagyobb gond, hogy a takarmányozásukra annyi gabonát és szóját áldozunk, amennyi 4 milliárd ember táplálására lenne elegendő, ezen a helyzeten tehát változtatni kell.

Akárcsak a rovarokhoz való hozzáállásunkon, hiszen jelenleg ezeket az apró állatkákat a mezőgazdaság gyakran károsítóknak tekinti, és hatékony vegyszerekkel irtja. Szakértők szerint mintegy félmillió rovarfajt pusztított ki mára az ember, és a következő évtizedekben még ugyanennyit ki fog.

A permetezés mellett az élőhelyek pusztulása, a klímaváltozás, az invazív fajok terjedése szintén jó néhány rovarfaj eltűnéséhez vezet. Ahelyett tehát, hogy fehérjeforrásként tekintenénk rájuk, a biogazdaságok és a regeneratív gazdálkodás még szélesebb körű kiterjesztésével meg kellene tanulnunk a velük való együttélést.

(Fotó: SadiaK123/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kovász „titkos” feladata: ettől válik egészségessé a kenyér a szervezetünk számára

2025. február 27. 16:10

A kovászban probiotikumok és prebiotikumok is megtalálhatók, amelyek az emésztőszervrendszerünkre fejtik ki előnyös hatásukat.

Miért fogyasszunk csírát?

2025. február 27. 08:10

A csíráztatott magvak olyan fogyasztásra szánt zöldségeket jelentenek, amelyeket a növekedés nagyon korai szakaszában takarítottak be.

Így készítsünk kovászt egy hét alatt!

2025. február 26. 13:10

Számos recepttel találkozhatunk, de a legfontosabb kiemelni, hogy a helyes arányok biztosítása elengedhetetlen.

Természetes otthon: illatosítás aromanövényekkel

2025. február 26. 05:40

Az aromanövények nemcsak kellemes illatot biztosítanak, hanem jótékony hatással lehetnek a közérzetünkre is. Nézzük meg, milyen növények segíthetnek természetes módon felfrissíteni otthonunk levegőjét!

Robot fejőgép, agrárvilágítás, biztonsági nyakfogó... - Állattenyésztési innovációk Hódmezővásárhelyről

2019. május 22. 16:46

Az agrárinformatika és tartástechnológia kapcsán a megosztott helyezéseknek köszönhetően a szakmai zsűri összesen hat fejlesztést emelt ki.

A jövő húsételeinek nagyobb része nem lesz állati eredetű!

2019. június 22. 11:20

Az előrejelzések szerint 2040 húsételeinek 35 százaléka sejtkultúra-tenyészetekből, 25 százaléka pedig növényi pótlékokból fog állni.

Hal- és zöldségtermelés egyszerre - jön az intelligens akvapóniás rendszer

2021. április 24. 16:01

A halnevelés és növénytermesztés párhuzamos megvalósítása nagy kihívást jelent, megoldást hozhat a svédek intelligens vezérlőrendszere.

Eördögh András és az ő szívós kunfakó lovai

2021. február 28. 05:37

A kunfakó a hosszú távú lovas túrákra, a lovas íjászatra, a játékos lovas elemek céljára mind alkalmas. Emellett kiegyensúlyozott idegrendszerű, ideális "gyermekló".