33℃ 20℃
július 1. Tihamér, Annamária, Olivér, Áron
Életmód, gasztronómia

Kutatás a vadászati haszonbérleti díj meghatározására

SZIE

Hazánkban a vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan része, ami a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosait illeti meg. A vadászati jogot haszonbérlet útján lehet hasznosítani, aminek a díját a vadászati törvény szerint az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani – erre azonban mindeddig nem állt rendelkezésre alkalmas módszer.

Dr. Battay Márton Balázs, a SZIE Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója a vadászati haszonbérleti díjat meghatározó tényezők azonosítására, gazdasági értékelésére vállalkozott és egzakt módszert dolgozott ki a díj megállapítására és hatósági jóváhagyására.

A vagyonértékelési számítások elvégzéséhez két megye vadásztársaságainak adatait vizsgálta. Bács-Kiskun és Nógrád megyében a vadászati haszonbérleti szerződésekből gyűjtötte ki a területnagysági és haszonbérleti díjra vonatkozó adatokat, utóbbiban kiegészítve olyan információkkal, amelyek a haszonbérlők jellegére vonatkoztak, vagyis, hogy a földtulajdonosok vadásznak a területükön, illetve, hogy melyik terület van állami tulajdonban. A haszonbérleti díjakat befolyásoló tényezők vizsgálata érdekében kigyűjtötte a vadászterületek Budapesttől való közúti távolságát, az elhelyezkedésük szerinti járási földárakat és megyei földbérleti díjakat, továbbá járásonként a művelési ágak arányait az összes külterületekhez viszonyítva, valamint a tájegységi vadgazdálkodási tervekből az adott vadászterületekre vonatkozó fontosabb vadfajok (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl és fácán) utolsó közzétett terítékarányait és a trófeák éremarányát. Bár a vadászati haszonbérleti szerződések kötelező elemként tartalmazzák a területen található vadállományt, ezek vizsgálata alapján arra jutott, hogy érdemesebb a terítékadatokból kiindulni, tehát abból, amit az adott területen el is ejtettek. Mindezeket táblázatba foglalta és többváltozós lineáris regresszióanalízis segítségével vizsgálta, hogy a vadászati haszonbérleti díj vonatkozásában ezek az adatok hatótényezőként működnek-e, azaz hogyan függhet ezektől az adatoktól a haszonbérleti díj.

Megállapította, hogy a terület haszonbérleti díja vonatkozásában értéknövelő tényező az erdősültség, a nagyvadas jelleg és a főváros közelsége, míg az apróvadas területek, illetve Budapesttől távolabbi vadászterületek haszonbérleti díja alacsonyabb.

Battay Márton Balázs a kutatás során a vadászatra és a haszonbérletre hatást gyakorló társadalmi tényezőket is elemezte. Az elmúlt húsz-harminc évben a vadászat kapcsán érzékelhető legmarkánsabb változás a vadászati jog termőföldhöz kapcsolásából, majd az uniós csatlakozás nyomán megjelent agrártámogatások rendszeréből fakad. A növénytermesztésben olyan piactorzító hatású támogatások jelentek meg, amikhez képest a vadászat és vadgazdálkodás elvesztette az értékét, éppen azok szemében, akik a vadászati jog tulajdonosai. Ez a tendencia az élőhelyek állapotát rontja, mivel a földalapú támogatások kihasználása érdekében jellemző, hogy minden talpalatnyi földet beszántanak, mezsgyéket, fasorokat és erdősávokat vágnak ki. Ez elsősorban az apróvadgazdálkodásban okoz gondot.

A vadászati jog haszonbérleti díja jelenleg nem éri el az optimális mértéket, továbbá nem segíti elő a vadgazdálkodás fejlődését makrogazdasági és társadalmi szinten.

Mindezen körülmények ellenére, a haszonbérleti díjak mértéke tekintetében statisztikai eszközökkel kimutathatók azok a törvényszerűségek, amelyeket a témával foglalkozó, a kutatás szakirodalmi áttekintésében bemutatott szerzők a teljesen más gazdasági és szociokulturális alapokon létrejött nyugat-európai és amerikai vadászterületek bérleti díjainak elemzése során feltártak.

A Szent István Egyetem fiatal kutatója által vizsgált két megye adataiból levont következtetések alkalmasak arra, hogy további vizsgálatok kiindulópontjaként szolgáljanak, azonban országos érvényű képlet csak az országos adatok feldolgozása alapján készíthető el. Ezek összegyűjtése és feldolgozása mindenképpen indokolt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Diéta alatt is lehet gyümölcsöt enni – mutatjuk, hogyan

2025. június 30. 16:10

Nem minden gyümölcs emeli meg hirtelen a vércukorszintet – mutatjuk, melyeket és hogyan fogyassza IR vagy diéta mellett is biztonsággal!

A borsmenta, ami megmenti a nyári kánikulától

2025. június 29. 14:10

A borsmenta hűsít, frissít és gyógyít: mutatjuk, hogyan használja italban, borogatásként, vagy akár aromaterápiában a nyári hónapokban!

Ezért issza egyre több ember a kecsketejet!

2025. június 25. 11:10

Egyre több tejtermék készül kecsketej alapanyagból – nem véletlenül: tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető és sokoldalú.

Tihanyban virágzik a levendula – Szedje saját kezűleg!

2025. június 12. 13:10

A tihanyi levendulásban most Ön is arathat. Gyűjtse be az illatos virágokat, és tudja meg, mi mindenre használható a lila csoda!

Agarászni nem kell félnetek, jó lesz?!

2020. február 8. 05:38

Interjút készítettünk Fekete-Szűcs Norberttel, magyar agár tenyésztővel és egyben a fajta elkötelezett rajongójával.

Kilőhetik a Miskolcon kószáló vaddisznókat

2018. május 30. 13:57

Miskolc erdős peremkerületeiben, de az egyetem és az avasi kilátó környékén is vaddisznók jelentek meg az elmúlt időszakban a kicsinyeikkel.

Több tízezer látogató, közel háromszáz kiállító, rengeteg újdonság - Nagy sikerrel zárult az idei FeHoVa!

2019. február 11. 11:25

A február 7–10. között megrendezett FeHoVa ezúttal is a vadászok és horgászok hagyományos szezonnyitó rendezvénye volt, amelyre a legjelentősebb gyártók és forgalmazók hozták el újdonságaikat, fejlesztéseiket.

Szarvasbőgés - A határzár miatt bajban a vadgazdálkodók

2020. augusztus 31. 06:50

A koronavírus miatt bevezetett határzár miatt szeptember 1-jétől, a szarvasbőgés kezdetétől külföldi vendégeket a vadásztársaságok, erdőgazdaságok sem fogadhatnak.