Alakíthatok bármit a telekhatáron lévő, a szomszéd tulajdonát képező kerítés felém eső részén? A válasz sokak számára meglepő lehet.
A szomszédok közti viták és pereskedések jó része abból származik, hogy nem tudnak megegyezni abban, hol húzódik pontosan a telekhatár. A legtisztább, ha ezt szakemberrel már a beköltözéskor kiméretjük, hiszen úgy a földhivatali nyilvántartás adatai alapján lesz megállapítva a választóvonal, és ezzel rengeteg kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat. A szomszéd telkére felhúzott kerítésünket például a mellettünk lakó a megkérdezésünk nélkül bármikor lebontathatja, márpedig ezt nem érdemes megkockáztatni.
Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy a szomszédos telekre átnyúló faágakkal és az oda lehulló gyümölcsökkel mi a helyzet. Az alapvetés egyszerű: akié a föld, azé a fa, és akié a fa, azé a gyümölcs. A szomszéd tehát nem vághatja le a hozzá átnyúló gallyainkat (de kérelmezheti ezt, ha zavarja a közlekedésben, vagy túlzottan árnyékol, esetleg balesetveszélyes), illetve a termést sem szedheti fel a földről, csakis akkor, ha már huzamosabb ideig nem kezdtünk vele semmit.
A magyarországi szabályozás szerint általában a – szemből nézve – jobb oldali kerítés tartozik egy-egy telekhez, ám ez alól bizonyos helyi szabályozások kivételt képezhetnek. A múltkori cikkünkhöz érkezett olvasói hozzászólás szerint az ő településükön például az a rend, hogy amelyik oldalon van a telken a lakóépület, azon az oldalon felelős a tulajdonos a kerítésért is. Mivel a kerítés elválaszt, értelemszerűen annak a túlsó oldala már a szomszéd lakókörnyezetét „díszíti”. Ez azt jelenti, hogy a telekszomszédunk lefestheti, átalakíthatja a feléje eső kerítésrészt, ha valamiért nem tetszik neki?
Nem mindig kötelező a kerítés
Szerencsére, a dolog nem így működik. Meglepő, de a hatályos jogszabályok nem írják elő általános kötelezettségként, hogy minden lakóingatlan tulajdonosának kerítést kell építenie. Ez nyilván a privát szféra megerősítése és a biztonság szempontjából célszerű, de nem jár büntetés azért, ha nem költünk rá azonnal. Más a helyzet az állattartókkal, hiszen azt meg kell akadályoznunk, hogy az udvarunkon lévő haszonállatok vagy akár veszélyes kutyák átjussanak a szomszédba, kimenjenek az utcára, ebben az esetben tehát a kerítés kötelező elem. Hajdúszoboszlón például a HÉSZ (helyi építési szabályzat) kifejezetten rögzíti, hogy a telekhatáron csak nem éghető anyagú kerítés építhető – efféle különleges kikötések számtalan településen előfordulhatnak, érdemes tehát előzetesen tájékozódni.
Az eredeti kérdésre visszatérve: a kerítés azé, aki szabad választásból vagy kötelezően megépítette, mégpedig szabályosan a saját telkére vagy a telekhatárra. Változtatást kizárólag a tulajdonos hajthat végre rajta, ha tehát lefestjük például a felénk eső oldalát, azzal tulajdonképpen engedély nélküli rongálást követünk el, amiért büntetés járhat. A „békés egymás mellett élés” jegyében célszerű megkérni a szomszédot, hogy a kerítése túloldalán olyan színt válasszon, ami jobban illik a mi lakókörnyezetünkhöz, és ennek a pluszköltségeibe esetleg mi magunk is beszállhatunk.
Így ellenőrzik a telekhatár megfelelő kitűzését:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
