17℃ 11℃
április 27. Zita, Mariann, Anasztáz
Életmód, gasztronómia

Szent Antal tüze és az anyarozs

Agrofórum Online

A Szent Antal tüze, mint fogalom nem más, mint az anyarozs-mérgezés. Nevét a remete Szent Antal szerzetesrendről kapta, melynek nagyon fontos szerepe volt az anyarozs elleni harcban. És ez nem egy keresztes hadjárat volt, hanem egy tiszta gabonáért szóló küzdelem.

A szerzetesrend célkitűzése az volt, hogy nagy mennyiségű anyarozs nélküli gabonát tudjon a lakosság részére biztosítani. Az anyarozs mint olyan egy gabonaparazita növényi kórokozó, más néven varjúkörömként is ismert. Fekete szemeket alkot a kalászon belül.

Az anyarozs igen nagy hatású ergotalkaloidákat tartalmaz, melyeknek erős mérgezési tünetei vannak. Súlyos, szinte járványszerű megbetegedéseket okozott. Érdekessége az volt, hogy Európa középső területein fordult elő, ahol a gabonafogyasztás mértéke is magas volt. Mivel az anyarozs alkaloidái által okozott bőrbetegség nagyon hasonlított az orbáncra, így egy időben ugyanannak azonosították a két betegséget.

De miért lett Szent Antal tüze?

Ha a szerzetesrend pont ellene dolgozott, akkor miért lett pont Szent Antal tüze? Egy időben Szent Tűznek is nevezték és a Remete Szent Antal ereklyéivel hozták összefüggésbe. A népi hiedelem szerint a betegnek akkor volt csak lehetősége ebből meggyógyulni, ha elzarándokol Egyiptomba, egészen Szent Antal sírjához.

Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban?

Az ínséges időkben a rozs is ritkásan kelt és az anyarozsnak, mint parazita kórokozónak terülj-terülj asztalkám volt a foghíjasan kifejlődő toklász. Így a hosszan virágzó és gyengén fejlődő kalászokban elszaporodhatott az anyarozs és sokszor akár a betakarított termény negyedét is alkotta.

Ekkor a kenyér is feketés színű lett, de nem gyanakodtak sokáig a kenyérre, mint a betegség kiinduló pontjára, hiszen a tünetek csak később jelentkeztek. Az akár két hét lappangási idő elegendő volt arra, hogy az anyarozsról elterelje a figyelmet.

Csak az 1770-71-es nagy járvány idején derült fény a fertőzött gabona és a megbetegedések közötti összefüggésekre.

Idővel rájöttek arra is, hogy ha a malomipart korszerűsítik, akkor csökkennek a megbetegedések. Ezzel egyidőben a tömeges mérgezések is megszűntek, és ma már a Szent Antal tüze kifejezést inkább csak az orbáncra használják.

Középkori gyógymódok, kicsit másképp

Hogy ne csak az ipar fejlődésére gondoljunk, mint megoldási kísérletre, bőven volt középkori megoldási javaslat is. Egyike volt, hogy Szent Antal napján, január 17-én és június 13-án, évente ezen a két napon nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert így elkerülhetőnek gondolták a megbetegedést.

Másik érdekesség, hogy a beteget lisztbe hempergették és kifordított lisztes zsákba tekerték. Ez annak a szemlélete volt, hogy “tüzet tűzzel kell gyógyítani”. A gyógyítást csak Antal nevű személy végezhette.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti termelői piacok és kézműves vásárok

2025. április 19. 13:10

Húsvét előtt országszerte rendezett termelői piacok és kézműves vásárok élénkítik a helyi gazdaságot, és ápolják a húsvéti hagyományokat.

Praktikus tanácsok gombaszedőknek + videó

2025. április 7. 16:40

A tavasz első gombáit vadásztuk Vass Éva gombaszakellenőrrel a pilisi erdőkben. Megismerkedhetünk a cseh kucsmagombával, az osztrák csészegombával, de mutatunk videónkban még egy gyönyörű, ám mérgező gombát, az óriás papsapkát is.

A kovász „titkos” feladata: ettől válik egészségessé a kenyér a szervezetünk számára

2025. február 27. 16:10

A kovászban probiotikumok és prebiotikumok is megtalálhatók, amelyek az emésztőszervrendszerünkre fejtik ki előnyös hatásukat.

Miért fogyasszunk csírát?

2025. február 27. 08:10

A csíráztatott magvak olyan fogyasztásra szánt zöldségeket jelentenek, amelyeket a növekedés nagyon korai szakaszában takarítottak be.

Ünnepi kenyérstatisztika

2019. augusztus 20. 06:20

A liszt a hazai élelmiszer-termelés egyik fontos alapanyaga napjainkban is, a kenyér pedig egyik meghatározó része étkezési szokásainknak. A 2017-es adatok alapján a belföldön felhasznált liszt mennyisége 840,3 ezer tonna, amiből 316,4 ezer tonna friss kenyér készült.

Január végétől drágul a liszt és a kenyér

2020. január 14. 11:03

A malmok már tavaly novemberben értesítették vevőiket, hogy január végén körülbelül 3-5 forinttal emelik a liszt kilogrammonkénti árát.

Barangolásaim

2018. február 5. 18:52

A most induló sorozattal a személyes és az elmélkedő blogtípusok ötvözetével keresem meg a Tisztelt Olvasót.

Már ősgabona lisztből is készülhet a kenyér

2022. január 17. 10:16

A tájfajta ősgabonák kiállták az idő próbáját és a jövőben is kulcsszerepet kaphatnak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) többéves munkája eredményeként a napokban kerülnek kiskereskedelmi forgalomba azok a hazai ökológiai termesztésből származó tönke és alakor tájfajta ősgabona lisztek, amelyek izgalmas sokszínűséget hoznak a gasztronómiába. A magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú lisztek elsőként hazai kézműves pékségek kemencéiben bizonyítottak. Legújabb receptjeiket mi is megmutatjuk cikkünkben.