15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Életmód, gasztronómia

Szent Antal tüze és az anyarozs

Agrofórum Online

A Szent Antal tüze, mint fogalom nem más, mint az anyarozs-mérgezés. Nevét a remete Szent Antal szerzetesrendről kapta, melynek nagyon fontos szerepe volt az anyarozs elleni harcban. És ez nem egy keresztes hadjárat volt, hanem egy tiszta gabonáért szóló küzdelem.

A szerzetesrend célkitűzése az volt, hogy nagy mennyiségű anyarozs nélküli gabonát tudjon a lakosság részére biztosítani. Az anyarozs mint olyan egy gabonaparazita növényi kórokozó, más néven varjúkörömként is ismert. Fekete szemeket alkot a kalászon belül.

Az anyarozs igen nagy hatású ergotalkaloidákat tartalmaz, melyeknek erős mérgezési tünetei vannak. Súlyos, szinte járványszerű megbetegedéseket okozott. Érdekessége az volt, hogy Európa középső területein fordult elő, ahol a gabonafogyasztás mértéke is magas volt. Mivel az anyarozs alkaloidái által okozott bőrbetegség nagyon hasonlított az orbáncra, így egy időben ugyanannak azonosították a két betegséget.

De miért lett Szent Antal tüze?

Ha a szerzetesrend pont ellene dolgozott, akkor miért lett pont Szent Antal tüze? Egy időben Szent Tűznek is nevezték és a Remete Szent Antal ereklyéivel hozták összefüggésbe. A népi hiedelem szerint a betegnek akkor volt csak lehetősége ebből meggyógyulni, ha elzarándokol Egyiptomba, egészen Szent Antal sírjához.

Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban?

Az ínséges időkben a rozs is ritkásan kelt és az anyarozsnak, mint parazita kórokozónak terülj-terülj asztalkám volt a foghíjasan kifejlődő toklász. Így a hosszan virágzó és gyengén fejlődő kalászokban elszaporodhatott az anyarozs és sokszor akár a betakarított termény negyedét is alkotta.

Ekkor a kenyér is feketés színű lett, de nem gyanakodtak sokáig a kenyérre, mint a betegség kiinduló pontjára, hiszen a tünetek csak később jelentkeztek. Az akár két hét lappangási idő elegendő volt arra, hogy az anyarozsról elterelje a figyelmet.

Csak az 1770-71-es nagy járvány idején derült fény a fertőzött gabona és a megbetegedések közötti összefüggésekre.

Idővel rájöttek arra is, hogy ha a malomipart korszerűsítik, akkor csökkennek a megbetegedések. Ezzel egyidőben a tömeges mérgezések is megszűntek, és ma már a Szent Antal tüze kifejezést inkább csak az orbáncra használják.

Középkori gyógymódok, kicsit másképp

Hogy ne csak az ipar fejlődésére gondoljunk, mint megoldási kísérletre, bőven volt középkori megoldási javaslat is. Egyike volt, hogy Szent Antal napján, január 17-én és június 13-án, évente ezen a két napon nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert így elkerülhetőnek gondolták a megbetegedést.

Másik érdekesség, hogy a beteget lisztbe hempergették és kifordított lisztes zsákba tekerték. Ez annak a szemlélete volt, hogy “tüzet tűzzel kell gyógyítani”. A gyógyítást csak Antal nevű személy végezhette.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kovász „titkos” feladata: ettől válik egészségessé a kenyér a szervezetünk számára

2025. február 27. 16:10

A kovászban probiotikumok és prebiotikumok is megtalálhatók, amelyek az emésztőszervrendszerünkre fejtik ki előnyös hatásukat.

Miért fogyasszunk csírát?

2025. február 27. 08:10

A csíráztatott magvak olyan fogyasztásra szánt zöldségeket jelentenek, amelyeket a növekedés nagyon korai szakaszában takarítottak be.

Így készítsünk kovászt egy hét alatt!

2025. február 26. 13:10

Számos recepttel találkozhatunk, de a legfontosabb kiemelni, hogy a helyes arányok biztosítása elengedhetetlen.

Természetes otthon: illatosítás aromanövényekkel

2025. február 26. 05:40

Az aromanövények nemcsak kellemes illatot biztosítanak, hanem jótékony hatással lehetnek a közérzetünkre is. Nézzük meg, milyen növények segíthetnek természetes módon felfrissíteni otthonunk levegőjét!

A régi magyar kenyér és a régi magyar búzafajták

2018. október 6. 04:35

Az összeállításban a kenyér és a búza több ezer éves múltjából a 19. század és a 20 század első felének búzafajtáiról és kenyeréről olvashatunk. Választ kaphatunk arra, hogy milyen a jó kenyér, emellett áttekinthetjük a 150 éves hazai búzanemesítés történetét, a híres búzafajtáinkat.

Olcsó a búza – de akkor miért méregdrága a kenyér?

2023. szeptember 12. 11:10

Felére csökkent egy év alatt az étkezési búza ára, a kenyér azonban mégsem vált látványosan olcsóbbá a boltokban. Vajon mi áll ennek a hátterében?

Az Európai Unióban Romániában a legolcsóbb a kenyér

2021. augusztus 25. 08:25

2020-ban a kenyér és a gabonafélék ára EU-szerte körülbelül 2,5-szeres különbséget mutatott az adatok szerint.

Gyengén hozott a békési búza is, tovább csökkentek a felvásárlási árak

2023. július 19. 09:10

A búza 80 százalékát már learatták Békésben, ahol az eddigi 5,2 tonna/hektár körüli átlaghozammal nem túl elégedettek a gazdák. Egy évtized alatt 20 kilóval csökkent az egy főre jutó kenyérfogyasztás Magyarországon.