A vásárlók mostanság egyre jobban odafigyelnek a kiadásaikra, ugyanakkor a pisztáciakrémes csokoládéért, a közösségi médiában nagyon népszerű dubaji csokiért súlyos ezreket hajlandóak fizetni. Egyesek szerint ez nem ellentmondás, hanem figyelmeztetés a gyártók számára.
A fogyasztók elsősorban olyan termékekért fizetnek, amelyek hozzáadott értéket biztosítanak számukra. A csokoládé példáján sokat meg lehet tudni a fogyasztói magatartásról. Egyrészt sokan még kedvenc édességükön is spórolnak az áremelésekre való tekintettel: piackutatók szerint idén csaknem 5 százalékkal esett vissza a táblás csokoládék eladása.
15 euró
Másrészt az emberek néha órákat várnak a butikok előtt, hogy egy tábla dubaji csokoládét kapjanak – Németországban 15 eurót, több, mint hatezer forintnyi összeget kell fizetni a pisztáciakrémes termékért.
Magyarországon pedig már egyes kiskereskedelmi láncok kínálatában is megjelent a dubaji csokoládé, a hagyományos csoki árának öt- vagy akár tízszeresét is elkérik az üzletek érte.
A vásárlási magatartás furcsának tűnhet, de semmiképpen sem ellentmondásos. Mert az emberek megkérdőjelezik a korábbi termékek árazását, és eldöntik, hogy pontosan hol hagyják a pénzüket. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ma 34 százalékkal drágábbak, mint 2020-ban.
Csak az ár változott
A fogyasztók elsősorban olyan termékekért fizetnek, amelyeknek hozzáadott értéket tulajdonítanak vagy valami újat kínálnak számukra – például a dubaji csokoládéért. Az emberek nyilvánvalóan készen állnak arra, hogy mélyebben a zsebükbe nyúljanak a prémium termékekért. A polcokon olyan termékek érnek el bennünket alapból, amelyeknél az áron kívül évek óta semmi nem változott – ilyen a többi csokoládé.
Áremelkedések
A napi fogyasztási termékek gyártói joggal emelték jelentősen áraikat az elmúlt években. Továbbra is rekordmennyiségű nyersanyag-, fuvar-, személy- és energiaköltéssel küszködnek. A gyártóknak stabilan kell tartaniuk árréseiket, hogy legyen pénzük az innovációkra.
Egyszerűen emelni az árakat, de semmi újat nem kínálni kockázatos stratégia, amely jogosan büntetendő.
Nem ok nélkül sok márkás gyártó szenved a gyengülő eladási adatok miatt. A kiskereskedők saját márkás termékei piaci részesedést szereztek, sok fogyasztó úgy gondolja, hogy a márkás termékekhez hasonló minőséget kínálnak, de átlagosan csaknem 40 százalékkal olcsóbbak.
Stagnálás
Paul Bulcke, a svájci Nestlé élelmiszeripari csoport igazgatóságának elnöke azt mondta, hogy az árak „talán túl messzire mentek”.
A Nestlé 1,6 százalékkal emelte az árakat az első három negyedévben – a 2023-as 7,2 százalék után. Hasonló a helyzet a többi fogyasztói óriás esetében is. A német Handelsblatt gazdasági lap szerint ezek után nem csoda, hogy az eladások stagnálnak.
Újítások kellenek
Az emberek joggal nem hajlandók akár már kétszer annyit fizetni csak a márkanév miatt ugyanazért. Azt várják, hogy egy drága termék jobb ízű, egészségesebb legyen, vagy jóval környezetbarátabb módon állítsák elő. Szakértők szerint ezt a gyártóknak is meg kell érteniük és újításokkal kell meglepniük a fogyasztókat.
(Kép: FIX Chocolatiers)