A Slåttergubben youtube.com csatornáján található videó az úgynevezett egyhektáros kihívást mutatja be.
A svéd Janne Wester beszélő nevet választott magának: Slåttergubbennek hívja magát és a csatornáját, ami azt jelenti, hogy „kaszálóember”. 2006 óta a kaszálás a hivatása, és küldetésének tekinti, hogy mindenkit megtanítson a kasza használatára, akit érdekel ez az ősrégi tudás. Minden nyáron tanfolyamokat tart és a csapatával együtt dolgozik a földeken. Ez a kihívás viszont, amit kitűzött maga elé, valóban embert próbáló feladatnak tűnik, még egy profi számára is.
Kaszálási alapfogalmak
Ahogy minden fizikai munkának, a kaszálásnak is megvannak az elméleti alapjai, amit aztán a gyakorlatba is meg kell tanulni átültetni. Az Arcanum szerint a kaszálás iránya a fű dőlésétől függ. Hogyha a mező domboldalon fekszik, fentről lefelé haladva kaszálnak. Az első két rend gyakran egymásra bukik, ezért vastagabb a többinél, és külön névvel illetik (rendfej, hátrend, összevágott rend). Rendnek nevezik a sorban fekvő füvet.
Az elő, az egy kaszasuhintással levágott fűsáv szélessége sok tényezőtől függött. Több vidéken említik normaként az 1 öl szélességet (1 öl: 183 cm), de némely vidéken csak 1/2 öles, illetve 100-120 cm-es „előt fogtak”.
A szénakaszálást legtöbb vidéken nehezebb munkának tartják, mint a kaszás aratást, a gabona levágását. A kaszát fűvágáshoz „kisebbre állítják”, mert keskenyebb rendet vágnak és egyszerre rövidebb távon haladnak előre.
A szénakaszások napi teljesítménye 1200 négyszögöl (4326 nm), azaz egy magyar hold körül volt. Ez a teljesítmény fejeződik ki a kaszás és az embervágó területmértékben is. A 19. század derekán azt tartották, hogy egy nap alatt 1200 négyszögölt lekaszálhat egy ember, de átlagnak aligha lehet 1000 négyszögölnél többet venni alapul.
A kihívás napja
Janne Wester kaszálás közben azért elmondta, hogy valószínűleg ez a legnehezebb dolog, amit valaha csinált. „Szóval nagyon remélem, hogy élvezitek ezt a videót, és fel a hüvelykujjat!”
Az egy hektárnak egy 120 cm hosszú pengéjű kaszával állt neki, amiről azt tudni kell, hogy bár a területteljesítménye lényegesen nagyobb, nagyon nehéz kezelni, és nem is olyan szép a végeredmény vele. De ezzel képes lehetett 1 hektárt lekaszálni egy nap alatt. Munka közben aztán átváltott egy 85 cm-es kaszára, amellyel 6-8 cm magasan tudott kaszálni, tehát sokkal jobb minőségben.
A kihívás tehát adott volt, de vajon végül mi lett az eredmény? Érdemes a videót megnézni, kevés angoltudással is érthető és érdekes. Azt a tanulságot azért leszűrhetjük, hogy minőség ide, minőség oda, hosszabb távon a gépi kaszálásnak nem alternatívája a kézi.
Fotó: Pixabay