Egyes vidékeken, főleg, ahol a görögkatolikus vallás követői élnek, elképzelhetetlen a húsvét a sárgatúró nélkül, amely nevével ellentétben, nem kizárólag tejből készül.
De miért húsvétkor fogyasztják, és miért a görögkatolikus vallás hívei között a legnépszerűbb? És ezen túl mi kerül még a szentelő kosárba? Cikkünkből mindez kiderül.
Szirik, szirka
Ez az étel (sok minden mással együtt) valószínűleg azzal a szláv gyökerű népcsoporttal érkezett, amely a keleti kereszténységet hozta hazánkba. Mindezt igazolja, hogy Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legelterjedtebb, hiszen itt él legnagyobb számban a közösségük. Több néven is ismerik: sárga- vagy édestúró, túrócska, illetve szláv eredetű szóval szirik vagy szirka.
Bármikor lehetne főzni
Egyházi előírás nem tiltja az elkészítését, de leginkább húsvétkor kerül az ünnepi asztalra, ezzel is emelve annak különlegességét, bőségét. A húsvéti ünnep előtt a görögkatolikus hívek negyven napos böjti időszakot tartanak, amely többféle is lehet.
Jelentheti azt, hogy bizonyos napokon nem esznek húst, vagy csak növényi eredetű ételeket fogyasztanak ez idő alatt. A nagyhét végével lezárul a böjt, elérkezik a kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely az étkezésben is tükröződik: eljön a bőség ideje.
Asztal minden jóval
A görögkatolikus vallás követőinek az ünnepi asztalára mindenképp kerül bárány sütve vagy töltve, sonka, kolbász, pászka, tojás, só, vaj, sárgatúró és bor. A pászka, bár ugyanaz a neve, de ez nem kovásztalan kenyér, hanem egy töltelék nélküli sült, kelt kalácsféle.
Mielőtt az ételek az asztalra kerülnek, húsvét vasárnap a pap megáldja azokat. A fiatal asszonyok ún. szentelőkosárba (amelyet csak ilyenkor, és erre a célra használnak) tesznek mindenből egy-egy kis darabot, úgy viszik el ezeket a templomba.
Mi kerül a sárgatúróba?
Ízlés szerinti mértékben édeskés, és kerülhet bele mazsola, vagy akár fahéj is. Általában szombaton szokták elkészíteni. Előbb tejjel összekeverik a tojást, majd cukrot tesznek bele és elkezdik főzni. A hő hatására a tojásfehérje kicsapódik, így érjük el, hogy az étel hasonló legyen ahhoz, amiről a nevét kapta, vagyis a túróhoz.
Miután elérjük a kívánt állagot, még melegen kiemeljük a „túrót”, és egy kendőbe tesszük, amelynek csücskeit megszorítjuk, így távozik a savó nagy része. Ezután az egészet felakasztjuk, hogy a maradék is lecsepegjen. Innen kerül aztán a kosárba vasárnap reggel, vagy majd egyenesen az ünnepi asztalra.
Recept
1 l tejet felteszünk melegedni, mehet bele:
- 4 evőkanál cukor (lehet édesítővel is helyettesíteni)
- 2 csomag vaníliás cukor
- egy csipet só, amikor forró, belecsurgatunk:
- 10 tojást, amit előzőleg lazán felverünk villával.
- Lehet ízesíteni fahéjjal, vagy mazsolát is tehetünk bele.
Addig kevergetjük, amíg el nem kezd túrósodni (kb. 10 perc), ezután még pár percig főzzük, amíg a savó vízszerű lesz, és rögös a túró. Egy szűrőre teszünk egy ritkább szövésű konyhakendőt, beleborítjuk még melegen az egészet és a kendőt segítségével kicsavarjuk a savót és gömbölyűvé formázzuk. Ezután felakasztva 1-2 óra alatt kicsöpög és kihűl. Tálalásig, illetve szentelésig hűtőben tartjuk.
A húsvéti sonkának, húseledeleknek nagyon jó kiegészítője, kiemelik egymás ízét. Jó étvágyat!
(Fotó: Motivátor/Facebook)