26℃ 13℃
június 11. Barnabás, Barangó
Életmód, gasztronómia

Nemzeti Park: biztos, hogy farkasokkal találkozott az erdész Füzérnél

Agrofórum Online

Pár nappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy Füzér közelében farkasok kutyára támadtak. Mint ahogy azt a cikkben akkor jeleztük, az esethez kapcsolódó kérdéseinkkel megkerestük az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságát is. A válaszok, amelyek az Igazgatóság álláspontját tükrözik, megérkeztek, azokat az alábbiakban mindenfajta változtatás nélkül adjuk közre.

Jártak a Park alkalmazottai az eset óta a helyszínen? Látták a felvételt? Meg tudják erősíteni, hogy azon valóban farkasok szerepelnek?

A kollégák jártak a helyszínen, illetve találkoztak a kutya tulajdonosával is. Az elmondás, valamit a közreadott videó szerint farkasok voltak.

Elképzelhetőnek tartják azt, hogy más faj egyedei pl. csehszlovák farkaskutyák, vagy esetleg farkas-kutya keverékek támadtak?

Ez nem valószínű. A gazdájához visszaszaladó kutyát három állat követte, egy pedig az útját próbálta keresztezni. Ez a farkasokra jellemző összehangolt vadászati módra utal. Az pedig nem tűnik életszerűnek, hogy hasonló kutya, farkas-kutya keverék, vagy négy példány csehszlovák farkaskutya egy időben lehetett volna a területen.

Az Önök véleménye szerint ugyanazokról az egyedekről beszélhetünk, amelyek tavaly a bikaborjút elejtették, vagy azóta újabb nagyragadozók bukkantak fel a térségben?

A farkasok tartják a területüket, úgyhogy nem zárható ki ez a lehetőség sem.   

Önök szerint mivel magyarázható az, hogy bár a nagyvadlétszám az elmúlt években csökkenőben van a térségben (terítékek alapján), több turista közlekedik az erdőben, ennek ellenére mégis megtelepedtek ezek a nagyragadozók?

A nagyvadlétszám csökkenésének sok oka lehet, pl. a vaddisznók esetében az ASP. A teríték sem ad a vadlétszámra tökéletesen pontos adatot, de annyi biztosan állítható, hogy annyi vad jelenleg is van a térségben, amennyi azt a nagyragadozó-létszámot el bírja tartani, ami a Zemplén területén jelen van.  A jelenlegi farkasállomány nem képes érdemben csökkenteni a nagyvadlétszámot. Valószínűbb, hogy a közúti balesetekben jóval több nagyvad pusztul el, mint amennyi zsákmányállatként.

A farkasok állandónak tekinthető jelenléte, és a medve egyre gyakoribb hazai észlelése a környező országokban tett védelmi intézkedések eredményére vezethető vissza. A növekvő egyedszámot nem követte, és nem is követhette az élőhelyek kiterjedésének növekedése. A turisták létszáma, illetve azok látogatási szokásai nem zárják ki azt, hogy a farkasok megtelepedjenek az Északi-középhegység térségében, pl. a turisták zöme a nap meghatározható időszakában, leginkább a turistautak által vezetett útvonalon mozog.

Milyen lépéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy farkas és ember, háziállat és vadállat békés együttélése a jövőben is megvalósuljon?

Az élőhelyek közös használata az élővilágban ritkán zökkenőmentes. Az ember egyre nagyobb területeket sajátít ki, szűkítve a vadon élő állatok (és növények) lehetőségeit, így óhatatlan a konfliktushelyzetek kialakulása. A megfelelő tájékoztatás a legfontosabb feladat, hogy mind a térségben élők, mind az ide látogatók bírjanak azokkal az ismeretekkel, ami egy ilyen együttélés során csökkenti a konfliktushelyzetek kialakulásának esélyét. Fórumokat tartunk, ahol tájékoztatjuk az állattartókat, vadgazdálkodókat, a lakosságot a nagyragadozó fajok életmódjának sajátosságairól, az esetleges károkozások elkerülésének lehetőségeiről.

Milyen javaslatuk van turisták, gazdálkodók számára ennek a békés együttélésnek a fenntartása érdekében?

Hazánkban az utóbbi években tartósan jelenlévő farkasok, illetve egyre gyakrabban előforduló medvék egy új helyzetet teremtettek az élőhelyeik térségében. Újra meg kell tanulni együtt élni ezekkel az állatokkal. A környező országokban, ahol folyamatosan jelen voltak és vannak ezek a ragadozók, a gazdálkodók megtanultak együtt élni velük. A turistáknak célszerű betartani a látogatási szabályokat. Ezek a szabályok minden nagyragadozókkal érintett területű nemzeti park honlapján megtalálhatók. Az mindenképp kiemelendő, hogy kutyát ne sétáltassanak póráz nélkül, ami védett természeti területen egyébként is szabálysértés. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy egy szabadon engedett házi kedvenc, a gazdájához visszaszaladva akarva-akaratlanul magával hozhatja akár a farkast vagy a medvét is. A füzéri esetben is ez történt, nem emberre támadtak a farkasok.

A gazdálkodók számára a javaslat az állományt védő módszerek alkalmazása. Ilyen például a riasztás, illetve egyéb védelmi intézkedések (műszaki védelem, elektromos kerítés, őrző kutya). A védett állat riasztása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. Ezek mindegyike többlet költséggel jár, amire jelenleg még nincs kiforrott támogatási rendszer.

Abban az esetben, ha a farkasok károkat okoznak az állatállományukban, van-e lehetőségük a gazdálkodóknak kártérítésre?

A Nemzeti Park Igazgatóságnak nincs lehetősége kártalanításra.  A védett állat kártétele esetén, kártalanításra van mód, hatályos jogi szabályozás alapján. Erre a természetvédelmi hatóságnak van lehetősége, amennyiben annak törvényi feltételei rendelkezésre állnak. A kártalanítás alapelve az, hogy a gazdálkodónak meg kell tennie a tőle elvárható megelőző intézkedéseket.

Cikksorozatunk harmadik részében a vadászatra jogosult személyt szólaltatjuk meg.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ezért jobb a lassan pasztőrözött tej, mint a bolti dobozos

2025. június 8. 14:10

Az alacsony hőmérsékleten és hosszabb ideig pasztőrözött tej újra reflektorfénybe került. De mitől jobb ez a módszer, mint az ipari gyorspasztőrözés? Nézzük a különbségeket!

Ötletek bodzára: így dolgozzuk fel a friss bodzavirágokat!

2025. június 1. 05:40

Végre virágzik a bodza és készülhetnek a bodzás finomságok! Az elkészítési lehetőségekből szemezgetünk most.

Varázsgomba: terápia vagy tudatmódosító kockázat?

2025. május 25. 11:10

A varázsgomba új reményt nyújthat a mentális betegségek kezelésében – de csak tudatos, szabályozott körülmények között.

Matcha-hiány: a kereslet meghaladja a kínálatot

2025. május 22. 08:10

Japánban globális keresletnövekedés okoz matcha-hiányt, miközben a termelés bővítése komoly akadályokba ütközik.

Kipusztulhat egy fa, ha a kutyák rendszeresen levizelik?

2024. szeptember 24. 04:36

Kerítésünk előtt a járdán 3 éve ültetett fák közül az egyik kipusztult a nyáron. Lehetséges-e, hogy kutyák egy adott fa törzsét naponta levizelik és a fát ezzel kipusztítják? Mit javasolnak megoldásként, megelőzésként?

Mindent a veszettségről

2022. március 13. 07:36

A veszettség hazánkban ritka betegség, hála a sikeres megelőzésének. A fertőzés terjedésére létrehozott programok és figyelemfelhívások évről évre megteszik a hatásukat, így ritka esetben hallunk róla. Mégis, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mikor találkozunk beteg állattal, milyen tüneteket mutathat a fertőzött háziállatunk, és mikor kell nekünk, embereknek orvoshoz fordulnunk.

Keresőkutyák találhatják meg az invazív, mérgező növényeket

2024. június 7. 09:10

Izgalmas kísérletben vizsgálják, hogy a kutyák megtalálják-e a termés minőségét veszélyeztető, mérgező gyomnövényeket a szántóföldi kultúrákban.

Így varázsoljunk magunk köré állatbarát kertet!

2023. október 26. 05:40

Az állatbarát kert egyik alapkérdése a tervezéskor: milyen állathoz is kell igazodni?