„Már azelőtt terveztem egy olyan boltot nyitni, amely megfelelően méltó a vadászathoz, mielőtt kilátogattam volna az USA-ba. Az ott látott monumentális vadászáruházak hatására, ahol a vadászgasztronómia elemeitől kezdve a lőszerig mindent meg lehetett kapni, határoztam el, hogy milyen is legyen az, amit a magaménak szeretnék tudni.”
Habár a beszélgetés Borsy Nándorral, a Reflex vadászáruház tulajdonosával úgy indult, hogy annak témája a technikai ruházati újdonságok lesznek, rövid időn belül szó esett a hőkamerák, éjjellátók engedélyezéséről, valamint az ágazat jelenlegi nehézségeiről és lehetőségeiről is.
Éjjellátók, hőkamerák
A FeHoVa-n, ahol Önök is képviseltették magukat, szembetűnő volt, hogy mekkora az érdeklődés az éjjellátók, illetve hőkamerák iránt, noha jelen pillanatban ezek az eszközök nem alkalmazhatók vadászat során…
Kezdjük akkor a hőkamerával: véleményem szerint, talán már minden második vadász rendelkezik hőkamerával, közöttük vagyok én is, ezzel végzem ugyanis a vadászterületemen a vadmegfigyelést, továbbá vadszámlásra is tökéletes eszköz. Hivatásos vadászoknak kötelezővé is tenném, hiszen ezzel lehet a vadlétszámbecslést a legprecízebben elvégezni. Van olyan prémium eszközünk, amelynek segítségével több km távolságra is elláthatunk. Mindemellett én itt, a cég telepén is használom, hiszen terményfelvásárlással is foglalkozunk. Mintegy 20.000 tonnányi raktárkapacitásunk van, a hőkamera segít az ellenőrzésben, ezzel tudjuk megállapítani azt, hogy hol melegszik a gabona, hol kell megforgatni. Ezen túl a telep őrzésében is jó szolgálatot tesz.
Visszatérve magára az eszközre, a hőkamerás éjjellátók iránt a legnagyobb az érdeklődés, hiszen ezek újdonságnak számítanak. Az éjjellátók használatát, vagyis azt, hogy mikor lenne célszerű használni, az ASP-vel kapcsolatosan lehet a leginkább bemutatni. Az éjjellátók megjelenése egybe esett a vaddisznóállomány felszaporodásával, ha akkor használták volna a vadászok mind ezt, mind a hőkamerát, és drasztikusan ritkították volna a kocákat, akkor most, véleményem szerint, merőben más lenne a sertéspestis helyzet hazánkban.
Valahogy mégis van egy olyan kellemetlen érzése az embernek, hogy ezek az eszközök nem egyeztethetők össze azzal, amit a hagyományos vadászatról gondolunk.
Valószínű, hogy hasonlót érzékel a jogalkotó is, és ezért nem engedélyezi, de én azt gondolom, hogy helyük lenne a már felsorolt esetekben. A saját vadászterületünk esetében látom, hogy mennyire praktikus ezek használata, amellett, hogy hangsúlyozom, nem vadászom ezekkel az eszközökkel. A kereső használatát viszont elképzelhető, hogy rövidesen engedélyezni fogják, hiszen ennek segítségével biztonsággal meg lehet találni a meglőtt vadat. Sőt, egyre többet hallok arról is, hogy a hangtompító engedélyezése benne lesz a soron következő törvényjavaslatban.
Hangtompitó is az engedélyezés küszöbén?
Mi ennek az oka?
Az EU a tagországokra vonatkozóan egy közös „fegyvertörvényt” szeretne megalkotni, ettől nem várhatók további szigorítások, hiszen a magyar szigorúbb, mint a legtöbb európai országé. A tervek szerint pl. a lőszerkapacitást szeretnék csökkenteni, vagyis azt, hogy egy golyós lőfegyverbe maximum 5 db lőszert lehessen behelyezni. Könnyen átlátható, hogy miért.
A hangtompítót ezzel szemben, a hivatásos vadászok számára, munkavédelmi okok miatt, úgy tűnik, támogatják. Számukra ugyanis a munkavégzés komoly halláskárosodással jár, véleményem szerint, azok számára is célszerű lenne a használatát engedélyezni, akik nem hivatásosak, hiszen tapasztalatom szerint, elég sok a nagyothalló vadász köreinkben. Németország egyes tartományaiban a hivatásos vadászoknak és sportvadászoknak már lehet használni, a Blasernek már ki is jött a fejlesztése, a Blaser R8 Silence, amelynél maga a fegyver csöve a hangtompító, természetesen vannak emellett puskára rászerelhető alapdarabok is.
Elképesztő fejlesztések a technikai ruházatokban
Az eddig említett technikai fejlesztéseken túl, mi az, amit leginkább keresnek Önöknél a vásárlók?
Mi zömében prémium termékeket forgalmazunk, a vadászati üzletágunk legfontosabb partnere a Blaser, 30-35 százalékban ez adja a forgalmunkat. Ennek az oka a minősége mellett az, hogy ennek a márkának a méretezése az, amely leginkább megfelel a magyar vadászoknak.
Ha már a ruházatnál tartunk, akkor beszélnünk kell a Swedteamről, amellyel tulajdonképpen elindítottuk az áruházunkat. Ez egy közel százéves svéd családi cég. A befektetői kör, amely megvette, a sláger termékek gyártását abbahagyva átállt az álcamintás megjelenésre, amely idehaza merőben szokatlan még. Bár, ha arra gondolok, hogy 15 évvel ezelőtt a narancssárga is kuriózumnak számított, ma pedig kötelező elem, akkor lehet, hogy pár éven belül ez lesz a megszokott öltözet. A Härkila termékei egyre keresettebbek, bár vannak értékesítési hullámok. Abban az esetben például, ha az erdészetek munkaruha megrendelésükkor emellett a márka mellett döntenek, akkor lényegesen megugrik az eladásunk.
A technikai ruházatokról egyébként összefoglalóan el lehet mondani, hogy elképesztő fejlesztések jellemzők rájuk. El kell felejteni a régi, vastag ruhákat, ma már maximálisan hőtartók, ellenállók és legalább ilyen lényeges, hogy könnyűek. A Sitka, amely egy felsőkategóriás termékcsalád, egy olyan mikroszálas kabáttal jelentkezett nemrégiben, amelynek súlya 20 dkg, a karra lehet csatolni, hogy mozgás közben ne akadályozza viselőjét, majd kibontva felfújja önmagát, és magashegységekben is kellő meleget biztosít.
Vadkamera a tulajdon védelmére is
A lőszerek, optikák közül melyek a legkedveltebbek?
A svájci RUAG lőszergyára a legmeghatározóbb a piacon, ők gyártják a NORMA, az RWS, a Geco, a Blaser lőszereit, ezek mind nagyon jók. A SAX lőszereket mi hozzuk be Magyarországra, ezek is keresettek. A SAX precíziós lőszer, rézmagvas, műanyag borítással, ez 99%-ban áthatol a vadon. Keményebb ugyan, mint a hagyományosabb társai, de például egy Blaser cső arra van kitalálva, hogy egy emberöltő alatt se lehessen kilőni.
A prémium márkás optikákért szintén mélyen zsebbe kell nyúlni, de ezek a fejlesztések valóban megérik a rájuk fordított összeget. A márkák közül a top négy jelenleg: a Blaser, a Zeiss, Swarovski és a Leica. A véleményem szerint, közülük is a leginnovatívabb a Swarovski, de van, aki más márkával szemben elkötelezett. A Swarovski egy új fejlesztésének volt a közelmúltban a premiere: egy madárleső távcső, amely mobiltelefonra telepített applikációval van összekötve. A látcső segítségével, megnézzük a madarat, majd lefotózzuk, ezt követően a rendszer továbbítja a képet a telefonra, az pedig meghatározza a nevét, legyen szó bármely kontinensen élőről is.
A SPYPOINT vadkamerát nemcsak, vagy elsősorban nem, a vadászok, hanem az állatartók és az erdészek is használják, a tulajdon védelemben. Rendelkezik infrával, és olyan beépített kártya van benne, amely valamennyi szolgáltató hálózatán működik, havonta az első 100 kép ingyenes, aki többet akar, az tud akár korlátlan adatforgalmat is vásárolni. Amiben a SPYPOINT többet tud, mint más vadkamerák, az az, hogy a kamera érzékenysége távolról (mobiltelefonról) is állítható, így nem fog sok képet elküldeni akkor, ha például egyszerűen csak fúj a szél, ami feleslegesen foglalná a tárhelyet. Szintén remek „adottsága” , hogy az elkészített képekből lehet úgy szűkíteni a keresést például, hogy csak a trófeás vadakat hozza fel.
A hazai huszonhét százalékos Áfa komoly akadály
Többször elhangzott a prémium kategória, mint fogalom. Miért döntött úgy, hogy erre alapozza az üzletpolitikáját a cég? Az elmúlt évek eseményei, mint például az ASP, nem érzékelhető a keresletben?
Már 2001-ben terveztem egy bolt nyitását, amely valóban méltó a vadászathoz. Azt, hogy milyen termékeket szeretnék forgalmazni, azt a külföldi vadászataim határozták meg. Kezdettől arra tettem le a voksom, hogy zömében prémium termékeket forgalmazok, mivel arra volt és lesz is kereslet. Így a Reflex Vadászáruház, amelyet 2005-ben megnyitottam, méretben és a felszereltségében is a prémium minőségű termékekhez igazodik. Nincs raktáram, maga az áruház a raktár, így tudjuk azonnal a legszélesebb körben kielégíteni a vásárlók igényét, ők zömében magyarok, de a szomszédos országokból is érkeznek hozzánk.
A hunting business, az egész világon, így Európában is csökken. Németországban, Ausztriában kevesebben vadásznak, mint korábban. A szomszédos Ausztriában még így is több mint 100.000 főről beszélhetünk, Svédországban pedig 300.000 körüli ez az adat. Hozzáteszem, hogy Svédországban az a gazdálkodó, aki egy hektárnyi területtel rendelkezik, az már jogosult a vadászatra. Nálunk 55.000 körül volt a vadászok száma a rendszerváltás idején, ma ez a szám 65.000 körül mozog, de szerintem, felmehet akár 95.000 főig is, mert létezik egy olyan társadalmi réteg, aki megengedheti ezt magának.
Az érezhető, hogy a külföldi vadászok kevesebben érkeznek hazánkba, mint korábban, amikor a vadászati árbevétel hatvan százaléka tőlük származott, ennek az oka az, hogy drágák vagyunk, a huszonhét százalékos Áfa, amely az ágazatot terheli, Európában igen ritka. Ennek azonban az a hatása, hogy a hazai vadászok aktívabbak lettek, főleg azt követően, miután a díjakat az ő lehetőségeikhez kezdték igazítani. Így jelenleg nem csökkenés, hanem átrendeződés figyelhető meg ezen a területen. A sertéspestis miatt voltak félelmeink, de ezek nem igazolódtak, külföldiek kevesebben jöttek, de a magyarok az új, lényegesen olcsóbb tarifák hatására nem hagytak fel a vadászattal. A forint árfolyam, mit mondjak, okoz gondot, de egyelőre az még kezelhető. Az elmúlt időszakban meg tudtuk forgatni a közel 300 milliós raktárkészletünket.
Hazai vadászokban bízva
A jelenlegi járványhelyzet hatásával tudnak már kalkulálni, illetve tervezni?
Sajnos teljes bizonytalanság van a piacon. Nem tudjuk pontosan meddig tart a járványhelyzet okozta forgalomkiesés. Mert kiesés az van. Minden a további intézkedésektől függ, nehéz lenne ezt megjósolni A vadásztársaságok is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert a külföldi vadászok sorra mondják vissza a korábban lefoglalt vadászatokat. Reméljük, hogy a hiányt a hazai vadászok be tudják tölteni, és ez a vadászbolt forgalmában is jelentkezni fog majd.
