Magyarországon a hatvanas évek igencsak bővelkedtek meghatározó eseményekben, hogy csak egyet említsünk, ekkor fejeződött be a kollektivizálás harmadik hulláma is. Úgynevezett "hangulatjavító" termékek is megjelentek a közértek polcain. Az új gazdasági mechanizmus révén, 1968. június 17-én kezdte meg az első magyar palackozású Coca-Cola gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzeme, és ekkorra datálható az egyik "legmagyarabb" édesség, a Túró Rudi születése is.
Mint azt már többen, több helyen leírták a mai napig nagy közkedveltségnek örvendő hazai édesség egy moszkvai tanulmányút következménye, ugyanis az ottani tapasztalatok után döntött úgy egy tejipari szakemberekből álló csapat, hogy egy eddig idehaza nem ismert ízkombinációt alkotnak: Édes, enyhén citromos túrót, csokimázzal bevonva. A mű elkészülte után jött a következő probléma,
vagyis a névadás.
Ne feledjük, a hatvanas években járunk, amikor még a tejnek tej volt a neve, a vajnak vaj, nem igazán fordult elő, hogy egy élelmiszeripari termék elnevezésére, piacos megjelenítésére túl sok időt szánjanak annak előállítói. A névadásra elsőként Vaszkó Mihály pszichológust szólította meg a Budapesti Tejipari Vállalat, hiszen ő már akkor hangsúlyozta, hogy a reklám igenis fontos, lényeges és produktív dolog, hiszen javítja az értékesítési mutatókat. Vaszkó Mihály azonban nem vállalta a feladatot, hanem azt továbbadta kollégájának, Klein Sándornak.
Erkölcstelen, botrányos = Túró Rudi
Klein két hallgatójával látott neki a feladat megoldásának, munkájukat bravúrosan megoldották, kitalálták a termék teljes megjelenését. Klein pedig nevet adott, azt amelyet a mai napig mind ismerünk. Jó lenne azt hinni, hogy mai gondolkodásunkkal elképzelhetetlen az, hogy egy ilyen névből, hogy is lett országos botrány, de azt gondolom pontosan érthető ez ma is. Visszaemlékezések szerint már dobozban volt az első adag Rudi, a hirdetések pedig nyomdában, amikor a Lapkiadó Vállalat reklám osztályának vezetője letiltotta az ahhoz kapcsolódó reklámokat. Az indokolás a következő volt:
Fenti erkölcstelen elnevezésű termék reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezem.
A termék megkezdhette diadalútját, de reklámok nem kísérték azt, mindennek pedig a közel sem mellékes hozadéka az volt, hogy a névadó reklám pszichológiai karrierjét keresztbe vágta ez az állásfoglalás.
Siker, siker, siker
Az nem tudható, hogy ez a tiltás (amely természetesen kiszivárgott szélesebb körbe is) közrejátszott-e a termék sikerében, de az biztos, hogy az újszerű ízek és a magyar ízlés egymásra talált. Mindennek következtében a gyártás hamar kinövi eredeti helyét, Budapestről Mátészalkára költözött a hetvenes évek elején. Ezzel együtt elmondható, hogy a gyártásnak hosszú évekig komoly feladatot jelent kielégíteni a fogyasztási igényeket. Gondot jelenthetett volna a kezdetekben a termék rövid szavatossági ideje, amely csupán 3 nap volt és ebből is 1 napot az a logisztikán állt, ez azonban nem így történt. Mindennek magyarázata igen egyszerű, hiszen a terméket, miután megérkezett a boltokba azonnal elkapkodták a vásárlók.
Szabolcsiak, fővárosiak előnyben
A kezdeti években a gyár körzetében, valamint a fővárosban forgalmazták a terméket, majd ahogy az előállított mennyiség növekedett, egyre több helyen vált elérhetővé az. A nyolcvanas években a mátészalkain kívül már két további üzem kezdte meg a Túró Rudi gyártását. A ma is ismert szlogennel, vagyis azzal, hogy a „A Pöttyös az igazi” szintén ekkortól találkozhatunk. A szavatosság területén is komoly előrehaladás történt, azt a fokozatos fejlesztés során 14 napra tudták megnövelni.
A filmsztár
A töretlen népszerűségét szintén jól tükrözi az, hogy Túró Rudi 1984-ben megkapja első filmes szerepét is, egy korabeli családi filmben, a „Kismaszat és a gézengúzok”-ban szerepelt, és mint közérdeklődésre számot tartó dologról a „Szomszédokban” is szó esik róla.
Winds of change,
vagyis a kilencvenes évek: a Pöttyöst már nyitó szalaggal is bonthattuk és immár találkozhattunk nagyobb családtagjával, az Óriás Pöttyös Túró Rudival, de olyan ízesített változatok is megjelentek a boltok polcain, mint pl., a sárgabarackos, az epres, a mogyorós. Mátészalkán továbbra is a hagyományos irányt szem előtt tartva dolgoztak a különböző ízesítések kifejlesztésén, így alapvetés volt az eredeti ízvilág megőrzése, a gyártási technológia korszerűsítése mellett.
A kétezres években
Új dizájnnal és új iránnyal rukkolt ki a márka. Ez az új irány a limitált Bonbon volt, amely sikere a kezdeti évekhez hasonló helyzetet generált, a gyár eleinte nem bírta teljesen kiszolgálni az igényeket, folyamatosan elkapkodták ugyanis az újdonságot a boltok polcairól. A siker megmutatta a fejlesztőknek, hogy az irány jó, így sorra érkeztek az újabbnál újabb termékek, mint pl. GURU, Pöttyös Tejsüti, a Fitt Pöttyös Túró Rudi, joghurtos és étbevonattal. Azóta találkozhatunk a hagyományos ízvilággal olyan jócskán újragondolt formában is, mint a fagylalt vagy a Rudikornis.
Rudikornis
A Rudikornisra visszatérve, előfordulhat, hogy a csomagolásból kibontva, a fehér bevonattól megfosztva némileg megszeppenve szemléljük a kék színű túrót. A cég azonban a termék piacra dobását követően sietett megnyugtatni az aggódókat:
A kék szín ellenére nincs benne semmilyen mesterséges színezék – a Rudikornis a spirulina algakivonattól látványos belülről is.
Itt tartunk jelenleg az egyik „legmagyarabb” édesség történetében, amellyel valószínű, hogy a jövőben is számos új formában fogunk még találkozni.
