Nagyapjától, édesapjától tanulta a szőlészet és a borászat alapjait, még a technikusi, szakmérnöki végzettség megszerzése előtt. Mielőtt azonban az egykori gazdaság kibővítésének, újrafogalmazásának nekikezdett volna, pezsgőmester lett Izsákon, az ország második legnagyobb pezsgőüzemében. Azt pedig, hogy ez nem volt felesleges kitérő, mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy mostanság a Gedeon Birtok egyik legkeresettebb termékei a pezsgők, illetve a gyöngyöző borok. A Kunsági borvidéken, Varga Árpádnál jártunk.
A Kunsági borvidék alatt, amely méretét tekintve a legnagyobb a borvidékek sorában, a történelmi Kiskunságot értjük. Azt gondolom, hogy még azok számára is, akik kevéssé követték a földrajzórán elhangzottakat, a homok az, ami elsőként feldereng e név hallatán. Nem tévednek, hiszen a területet talajösszetétel szempontjából a homok számos változata jellemzi, kezdve a humuszban szegénytől egészen az abban gazdag, lösszel keveredettekig, de előfordulnak savanyú homoktalajok is. Mindezek alapján korántsem meglepő, hogy a Kunsági borvidék a homoki borok hazája.
Ami másoknak siralom, az ennek a vidéknek a felemelkedés volt: a filoxéra ugyanis gyakorlatilag érintetlenül hagyta a helyi szőlőkultúrát, úgy tűnik, a kunsági homokkal még ez a szuper-ellenség sem bírt. Ennek oka az, hogy a homokban beomlanak a gyökértetű járatai. Mivel a filoxéra nem tudott itt megtelepedni, felértékelődött a térség, a borvidék szőlőterületei pedig megsokszorozódtak, a korábbi fajták kiegészültek az újabbakkal is. A területek növekedése az állami gazdaságok korában tovább fokozódott, nagyüzemi ültetvények mellett azonban továbbra is jelen voltak az úgynevezett kisgazdaságok, háztájik, mint az is, ahol Varga Árpád gyermekként ismerkedett a szőlészettel, borászattal.
Mint azt meséli, nagyapja és édesapja egyaránt foglalkozott szőlőtermesztéssel, a borkészítés első impulzusai így tőlük érkeztek. Az egykori sorok is a Gedeon dűlőben húzódtak. Mára ez a terület a folyamatos-tudatos birtoképítés következtében jócskán megnövekedett, ahogy beszélgetőtársam fogalmaz, mára mintegy 100 hektárra rúg. Családi gazdaságról van szó, amelyet feleségével, Varga-Fülöp Krisztinával irányítanak közösen, Árpád azonban kéri, hogy hangsúlyozzam: az itt folyó munka elsősorban csapatmunka, melyből minden kollégája kiveszi a részét.
Arany sárfehér, Kostka József
Mikor arról kérdezem beszélgetőtársamat, hogy számára mit jelent ez a térség, habozás nélkül mottójukkal válaszol, vagyis, hogy, mindenképpen Alföld, mindenképpen Napfény, mindenképpen Gedeon: „Ez a mottó arról szól, hogy ez itt Magyarország egyik legnapsütöttebb része, kiváló adottságokat nyújt a szőlőtermesztéséhez, jól beérő, könnyedebb stílusú gyümölcsös borokat tudunk készíteni erről a tájegységről. A lepel homoktalaj, alatta az összes altalajjal, ami elő segíti ezt az érést: a homok hamar felmelegszik, és ez a gyümölcsös ízjegyek képzését nagyban elősegíti.”
A fajtahasználatra fordul a beszélgetés, mivel a térség Magyarország legnagyobb borvidéke, és rendkívül színes talajadottságokban, ezért számos fajta előfordul itt. „Természetesen vannak olyan meghatározó fajták, mint pl. izsáki sárfehér, amely 2004 óta az arany sárfehér nevet viseli, ugyanis nemzetközi szabályozás szerint a szőlőfajta nevében nem szerepelhet a termőtáj neve. Kevesen tudják, hogy ennek, a régióban autentikus izsáki fajtájának a telepítése Kostka József nevéhez fűződik, aki nem más volt, mint Csontváry Kosztka Tivadar testvére…”
Mivel a munkaerő-probléma ebben az ágazatban is sarkalatos, ezért azokat a korábbi fajtákat, amelyeknek nagyobb volt a kézimunka igénye, egyre inkább felváltják a korszerűbb, új fajták. Nekünk azért megmaradt a sárfehérből egy nagyobb felület, jelenleg 20 hektár. Emellett használjuk a mai és a régi magyar fajtákat is: kövidinkát, kadarkát, ezerjót, a cserszegi fűszerest, generosat…”
Világfajták is jelen vannak
A régi és új magyar fajták mellett a világfajták is jelen vannak a Gedeon Birtokon: pinot blanc, sauvignon blanc, chardonnay, merlot, egyszóval igen széles a szortiment. Mindez, és a terület mérete megkívánja azt, hogy minél korszerűbb eszközöket használjanak, de Árpád leszögezi, hogy a szőlőművelés nem létezhet kézimunka nélkül, ők egy összeszokott, húsz fős csapattal dolgoznak évek óta. A klímaváltozás, akárcsak a munkaerőhiány meghatározó probléma itt is, akárcsak a mezőgazdaság minden területén: „A szélsőséges időjárás, amelyet akár a városi ember is érzékel, meghatározza a mindennapjainkat. Gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy az időjárás kicsalogatja a hajtásokat, aztán a tavaszi fagykár lesújt rájuk. A klímaváltozás a növényvédelemre is hatással van, mely új problémák, új kihívások elé állít bennünket. Igyekszünk a környezetvédelmi szempontokat minél jobban figyelembe venni, a terhelést a lehető legkevesebbre csökkenteni. Sőt, a jövőben a biotermesztés felé fordulunk, az új telepítéseink ennek megfelelően történtek.”
Amikor a bor előállításáról kérdezem, Árpád elmondja, hogy igyekeznek minél nagyobb kontroll alatt tartani a szőlő és a bor készítést: „Ehhez a legjobb eszközök a saválló tartály és a fajélesztő használata. Ez a kontroll a legelső szempont, de nem mondható teljességgel reduktívnak a mi borkészítésünk, hagyományos eszközöket is használunk.” A Gedeon Birtok évi mintegy 300.000 palackja belföldön, külföldön, áruházláncok polcain és gasztronómiában egyaránt megtalálható. Ezentúl – tudom meg – más borászatok számára alapanyagokat, mustot, illetve lédig bort is értékesítenek.
Pezsgő és gyöngyöző bor
A pincészet az utóbbi időben nagy sikerrel forgalmazza pezsgőit és gyöngyöző borait. Nem meglepő mindez, hiszen egy pezsgőmester is dolgozik a vállalkozásban, aki nem más, mint Varga Árpád. „Akárcsak a csendes borok esetében, itt is én vagyok, aki összefogom, irányítom a csapatmunkát. Borászati technikumot követően az akkori Kertészeti Egyetemre felvételiztem, ahol aztán szőlész-borász szakmérnökként végeztem. Gyakorlaton több helyen is voltam az országban, de meghatározó állomás az izsáki pezsgőüzem volt, amelynek a vezetője lettem, és ahol a feladatom a pezsgősítés irányítása volt. Mi itt a birtokon a tartályostól a palackos erjesztésig állítunk elő pezsgőket. Érzékelhetően reneszánszát éli ma Magyarországon a pezsgő, amelynek már nem kizárólag csak ünnepekhez kötött, szezonális kereslete van, én magam is nagy rajongójuk vagyok.”
A szortiment a pezsgők mellett a gyöngyöző borokkal is kiegészült, ezekkel kapcsolatosan szintén számos pozitív visszajelzést kapott a Gedeon csapat, tavasszal, nyáron érzékelhetően erősen növekszik ezek iránt a friss ízek iránt a kereslet.
| Az izsáki sárfehér (mai elnevezés szerint: arany sárfehér) származása kevéssé ismert, a XIX. század közepétől termesztették, Etyek környékén német dinka néven. Később az Alföldön, Izsák környékén terjedt el, és ekkor kapta az izsáki sárfehér nevet. Az arany (izsáki) sárfehér későn érő fajta, a fehérborszőlő-fajták között ennek a termésében található a legtöbb, legkeményebb sav. A szőlő termőképessége elsősorban a kis tőkeformákon nagyon jelentős, rothadásra nem nagyon érzékeny. A bora enyhén illatos, alig zamatos, vékony, változó alkoholtartalmú, markáns savú, legfeljebb asztali bor kategóriában érdemel említést. Éppen ezen tulajdonságai miatt kiváló pezsgő alapbor, és az Alföldön a ma készített pezsgők jelentős részében a „cuvée”-t alkotó egyik legfontosabb bor. Termőterülete mintegy 2900 ha. Forrás: Szőlőfajták; Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András Corvina Kiadó, 2003 |
