A Wageningen University & Research (WUR) évek óta kutatja a zöld városok hatásait. Sok egyéb pozitív hatása mellett (a teljesség igénye nélkül) a városi növénytelepítés javítja a környezeti feltételeket, miközben elősegíti a biológiai sokféleség gyarapodását, csökkenti a levegő szennyezettségének mértékét, teret ad a víztárolás lehetőségének, valamint csökkenti a zajszennyezést és a meleg nyári időszakokban hűtő funkciót is betölt.

A WUR oldalán számos olyan információt találhatunk, amely a zöldfelületek fejlesztését szorgalmazza. A városok mintegy 70%-a, de a belvárosi területek akár 90%-a burkolattal fedett, így az esőzések alkalmával a vízelvezetés nehézségekbe ütközik. Az éghajlatváltozás növeli az intenzív csapadékesemények gyakoriságát, és ez a terhelés rendszerint túlmutat a vízelvezető rendszerek kapacitásán, amely áradásokhoz vezethet. Ennek megakadályozására a víz visszatartása, tárolása és elvezetésének megszervezése hozhat megoldást. A zöldtetők és a víz beszivárgását elősegítő szabad árokrendszerek kialakítása elengedhetetlen lesz a városok vízvisszatartó képességének javítása szempontjából.

Miután az urbanizált területek általában melegedésre hajlamosabbak, egy nyári nap után, különösen az éjszaka folyamán a város szívében gyakran öt-tíz fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a vidéki környezetben. Az extrém nyári hőmérséklet sokkal több emberéletet követel – derül ki az egyetem közleményéből. 2003 és 2006 forró nyarai 1000-2200-zal több halálos áldozatot követeltek Hollandiában. A fák, cserjék és egyéb zöldterületek a víz elpárologtatásával azonban csökkenthetik a városi életterek hőmérsékletét. (Miközben egy bitumentető akár 70 ^oC-ra is képes felmelegedni a nyári hőségben, addig a zöldtetők ugyanilyen körülmények között csak 32 ^oC-ra melegednek – olvasható a cikkben.)

Számos tanulmány hangsúlyozza, hogy a zöldfelületek jelenléte csökkenti a stressz mértékét. Első alkalommal, amikor ezt a hatást alaposan megvizsgálták, az eredmények annyira figyelemre méltónak bizonyultak, hogy a neves Science folyóiratban (Ulrich 1984) publikálták. Az egészségmegőrzéshez nagyban hozzájárulnak a növényekkel borított területek azzal, hogy teret biztosítanak a testmozgásnak. Hozadékuk továbbá hogy növelik a társas kapcsolatok kialakulásának valószínűségét a találkozási pontok számának növelésével, a kapcsolatépítés terének megteremtésével, és a kapcsolatokba történő energiabefektetés ösztönzésével. Megfigyelések támasztják alá, hogy az ilyen övezetben élők körében kisebb az egyes társadalmi-szociális problémák felbukkanása, mint például a bűnözésé. Gazdasági tekintetben az ilyen értelemben vett zöldítés növeli egy terület vonzerejét, jobb légkört teremtve mind a lakók, mind vállalkozói szféra számára.

A lombos növényzettel, kertekkel, fasávokkal, füves peremekkel, valamint virágos rétekkel és kis víztestekkel tarkított közparkok támogathatják az énekesmadár fajok, a rovarok és a sündisznók betelepülését, ezzel fokozva a városi területek biodiverzitását.

,,A ‘zöldítés’ nagy társadalmi és gazdasági értéket képvisel, amit egyre több érdekelt fél kezd belátni. Amennyiben ezt multifunkcionális megoldásként alkalmazzák – gondoljunk csak a vízvisszatartásra, a hőstressz csökkentésére, a lakókörnyezet romlásának megakadályozására, a testmozgás serkentésére -, tekinthetjük olyan befektetésnek, amely számos fronton megtérül.” – mondja Tim van Hattum a Green Climate Solutions programvezetője.

Forrás: https://www.wur.nl/en/show-longread/Seven-Reasons-to-Invest-in-a-Green-City.htm