Az újonnan belépő Kubota egyből a negyedik helyen debütált, a mezőnyt a Fendt és a Claas vezeti továbbra is.
A CLIMMAR (Európai Mezőgazdasági Gépkereskedők Szövetsége) 2011-től több országra kiterjedően kérdőíves felmérést készít a gépkereskedők körében, hogy milyen mértékben elégedettek a beszállítóik tevékenységével és szolgáltatásaikkal. Az egyes márkák tekintetében az ez évi rangsorban figyelemre méltó átrendeződés tapasztalható, azonban a listát vezető mezőgépmárkák elégedettségi mutatója a korábbi évekhez viszonyítva szinte változatlan.
2014-ben a DSI (Dealers Satisfaction Index) meghatározása immár 8 országra (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság, Svájc), 1252 kereskedőre, valamint 11 európai vezető mezőgép márkára terjedt ki (Case IH, Claas, Deutz, Fendt, John Deere, Kubota, Massey-Ferguson, Mc Cormick, New Holland, Same, Valtra). Ez évben legtöbb válasz (139 db) a Deutz márkával kapcsolatban, legkevesebb (33 db) a McCormickkal kapcsolatban érkezett. A minták száma determinálja az értékelés eredményeinek megbízhatóságát, valamint tükrözi a dealerek számát is. Az értékelés több területre terjedt ki. Többek között értékelik a gyártói-, vevői kapcsolattartás minőségét, a garanciával, ill. az értékesítés utáni szerviztevékenységgel kapcsolatos gyártói (márka) magatartásokat, a rugalmasságot, a különböző elszámolási konstrukciók és szállítások pontosságát, a garanciális ügyek gyors intézését stb. Új elem, hogy ez évben a pénzügyi finanszírozásban nyújtott segítséget, valamint a lopásvédelmi megoldásokat is bevették a szempontok közé. A CLIMMAR válaszok kiértékelését követően a kereskedők összesített elégedettségi indexe alapján rangsorolja az egyes márkákat (1. ábra).
A 2014-es DSI felmérés alapján a McCormick és a John Deere a korábbi dobogós és negyedik helyéről sereghajtóvá vált. Ezt „kihasználta” a Massey Ferguson, amely az ötödik helyről feljött a harmadikra. A Deutz-Fahr és a Same szintén jelentősen javult és „sereghajtóból” stabil középmezőnyt alkotó márkává lépett elő. A CNH két márkája közül a Case IH pozíciót vesztett, ellenben a New Holland egy hellyel előrébb lépett. A Valtra szintén megerősítette helyét a középmezőnyben. Figyelemre méltó, hogy az újonnan belépő Kubota egyből a negyedik helyen debütált. A mezőnyt a Fendt és a Claas vezeti továbbra is, az előző évhez hasonlóan.
A kapott pontszámokat illetően, az maximálisan adható 20 pontból a legjobbnak minősítettek 12-14 pontot tudhatnak magukénak, amely mintegy 60-70 %-os minősítést jelent. A sereghatók pontszámai is csupán némileg maradnak 12 pont alatt, azaz meghaladják az 55 %-os minősítést. Jól látható, hogy a vezető és a sort záró márka között a különbség 2,4 pont, azaz 12 százaléknyi, amely kiélezett versenyre és a szolgáltatás színvonalában lévő apró eltérésekre utal.
Amennyiben a kezdetekig, 2011-ig tekintünk vissza, megállapítható, hogy legjelentősebb előrelépést a Same tudhatja megáénak. Őt követi a Deutz. Más német márkák (Fendt, Claas) megőrizték helyezésüket az évek során. A többi márka esetében pozícióvesztést tapasztalhatunk. A John Deere-nél és a Case IH-nál jelentősebbet, a Massey Ferguson, a McCormick, a New Holland és a Valtra esetében mérsékeltebbet (2. ábra).
2. ábra: A mezőgépmárkák rangsoron belüli helyezésének változása 2011-től napjainkig
Az egyes országok tekintetében (3. ábra) a különböző márkák dominanciája figyelhető meg. A Fendt két országban, Dániában és Franciaországban tudott győzni, a Claas odahaza Németországban szerezte meg az első helyet. Belgiumban a Deutz márka volt a befutó, Hollandiában a New Holland, Nagy Britanniában pedig a JCB. A közép-kelet európai országok közül egyedüli adatszolgáltató Lengyelországban a Lamborghini a favorit, amely márka a nyugat-európai dealerek esetében az első tizenegyben nem szerepel.
3. ábra: 2014-es összehasonlító rangsor az egyes országok tekintetében
A felmérés és az azt végző Európai Mezőgazdasági Gépkereskedők Szövetségének célja, hogy javuljanak a gyártók és a kereskedők közötti üzleti-partneri kapcsolatok, szorosabbá váljon az ellátási lánc szereplőinek együttműködése, a gépek forgalmazása, valamint az ezzel kapcsolatos, financiális, képzési, informatikai, logisztikai háttér kifinomultabbá váljon, amelyeknek a végfelhasználó vevők is mindenképpen hasznát látják.
Dr. Magó László
SZIE Gépészmérnöki Kar, Gödöllő
A cikk az Agrofórum Szaklap januári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
Részletek >>>
(Agrofórum Online)
