Időjárás

A klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási körülményeket

MTI

Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát.

Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó

– mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. 

Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik

–  tette hozzá.

A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett – számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.

A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok.

Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását.

A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte – derült ki egy friss tanulmányból.

Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják.

A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

2025. január: megérkezett a La Niña!

2025. január 20. 13:10

Decemberben a Csendes-óceán trópusi részén kialakultak a La Niña jelenséghez köthető körülmények. Mire számíthatunk ezután?

Tartós hidegre lenne szüksége a mezőgazdaságnak

2025. január 10. 14:40

A tél januárig nem hozott igazi hideget, és az elkövetkező hetekben sem számíthatunk erős fagyokra. Mit jelez az agrometeorológia?

Mennyi víz van egy felhőben?

2024. december 6. 16:10

Egyes esetekben, amikor a levegő nagyon meleg és a felhő nagyon magasan van, ez az érték akár 7 gramm is lehet köbméterenként.

A mikroműanyagok az időjárásra, sőt a klímára is hatással vannak

2024. november 18. 14:40

Az apró műanyag részecskék megváltoztathatják a csapadék kondenzációját a felhőkben, szélsőséges és váratlan viharokat okozva.

Így takarékoskodnak a holland gazdák a vízzel

2023. április 30. 06:38

A helyi gazdálkodók most az ősi tudást innovatív technikákkal ötvözik, hogy a lehető legtovább megőrizzék az édesvizet és megakadályozzák a talaj szikesedését.

A kilencedik legmelegebb október volt az idei 1901 óta

2022. november 2. 18:52

A nyolcadik legszárazabb és a kilencedik legmelegebb október volt az idei 1901 óta - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebookon közzétett bejegyzésében.

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

2019. szeptember 14. 04:36

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.

Milyen kórokozó fertőzheti szüret után a cseresznyét?

2019. július 2. 10:38

J. Erzsébet kérdése: A cseresznyefám gyümölcsei már letermettek. Milyen növényvédelmi teendőkre van még szükség a nyár folyamán? Mire figyeljek oda?