A 2025-ös év ismét kihívások elé állítja a magyar gyümölcstermesztőket, hiszen a növények az átlagosnál hamarabb indították be fejlődési ciklusukat. Az enyhe tél után a március végi, áprilisi hirtelen lehűlések, valamint a várható fagyhullámok súlyos károkat okozhatnak a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben.
Ez a jelenség különösen a kajszi, a cseresznye, a meggy, az alma és a szőlő termesztésében jelent problémát, hiszen ezek a növények érzékenyek a virágzás alatti hideghullámokra. Az előrejelzések szerint a tendencia folytatódik, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teheti bizonyos gyümölcsök termesztését Magyarországon.
A klímaváltozás hatása a fagyok gyakoriságára
Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az utolsó tavaszi fagy átlagosan egy héttel korábbra tolódott az elmúlt 50 évben. A jövőbeni klímamodellek szerint ez az időpont tovább tolódhat, és akár 30-35 nappal korábban érkezhet el a fagymentes időszak.
A hőmérséklet emelkedése nemcsak a vegetáció korai indulásához járul hozzá, hanem fokozza az éghajlati szélsőségeket is. Az enyhébb telek és a tavaszi hidegbetörések közötti kontraszt egyre nagyobb.
A sarki örvény (Polar Vortex) gyengülése miatt a fagyos levegő tömegei a korábbinál gyakrabban érik el Közép-Európát, és a szokatlanul enyhe márciust hirtelen érkező áprilisi fagyok válthatják fel.
Egyre több fagykár a hazai gyümölcsösökben
Az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúli-dombság térségében az elmúlt években drasztikusan nőtt a tavaszi fagyos napok száma. Az országos adatok szerint az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági fagykárok előfordulása megháromszorozódott.
A növények számára a kritikus időszak a rügyfakadás és a virágzás. Már 0 °C alatti hőmérséklet is károsíthatja a fejlődő hajtásokat és virágokat, -2 és -4 °C között pedig teljes termésveszteség is előfordulhat. A legnagyobb veszélyben a kajszi és az őszibarack áll, mivel ezek a legkorábban fakadó gyümölcsfajok.
Hogyan lehet védekezni a tavaszi fagyok ellen?
A hagyományos fagyvédelmi módszerek önmagukban már nem elég hatékonyak a szélsőséges időjárási körülmények miatt. A következő technikák kombinálása nyújthat megfelelő védelmet:
- Füstölés és párásítás: A levegő páratartalmának növelése csökkentheti a kisugárzási fagyok hatását.
- Légkeverés: A melegebb levegőrétegek lekeverése hatékony lehet az inverziós fagyok esetében.
- Talajtakarás és vízpermetezés: A megfelelő talajkezelési technikák segíthetnek a hőmérséklet stabilizálásában.
- Hőtermelő fagyvédelmi rendszerek: Az aktív fagyvédelem részeként hőlégbefúvók vagy fűtőberendezések alkalmazhatók.
Alternatív megoldások: új fajták és megfelelő termőhelyek
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében az egyik legfontosabb stratégia a megfelelő fajtaválasztás. A hagyományos, ellenállóbb gyümölcsfajták visszatelepítése fontos szerepet kaphat. Bár ezek esetleg kisebb vagy kevésbé látványos gyümölcsöt teremnek, ellenállóbbak lehetnek a szélsőséges időjárással szemben.
Emellett a termőhely kiválasztása is kulcsfontosságú. A dombsági és középhegységi területek jobban védettek lehetnek a hideglevegő-beáramlásokkal szemben. Már néhány méteres szintkülönbség is jelentős eltérést eredményezhet a fagyveszély szempontjából.
A magyar mezőgazdaság kihívásai és jövője
Az éghajlatváltozás hosszú távon egyre nagyobb kihívások elé állítja a magyar mezőgazdaságot. A telek enyhülése nemcsak a tavaszi fagyok kockázatát növeli, hanem kedvez a kártevők és kórokozók elszaporodásának is. Emellett a csapadék eloszlása is változik: a kevesebb hó miatt csökken a talaj víztározó képessége, így szárazabb tavaszokkal és egyenetlenebb csapadékeloszlással kell számolni.
A fagyvédelmi stratégiákon túl a magyar mezőgazdaságnak a precíziós technológiák és a klímareziliens növényfajták széleskörű bevezetésére is szüksége van. A jövőben kulcsfontosságú lesz a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdálkodók felkészítése és a hatékony fagyvédelmi technológiák széleskörű elérhetősége.
A témáról részletesen olvashat a Klímapolitikai Intézet oldalán: https://klimapolitikaiintezet.hu/