Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg és terjed el Magyarország természetes vizeiben. A jelenség hátterében nemcsak az éghajlatváltozás, hanem az emberi tevékenység, például az akváriumi halak szabadon engedése is áll.
A meleg vizű fürdők kifolyói és a Hévízi-tó különösen kedvező élőhelyet biztosítanak ezeknek a fajoknak. A szakértők szerint ez komoly veszélyt jelenthet az őshonos vízi élővilágra.
Folyamatosan nő az idegenhonos fajok száma
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint az elmúlt 24 évben 89 új idegenhonos halfajt dokumentáltak hazánkban, így a természetes vizeinkben már 130 ilyen faj és hibrid fordul elő. A legfrissebb kutatás a Biological Invasions szaklapban jelent meg, és részletesen bemutatja az idegen fajok származási helyét, első megjelenésük időpontját és elterjedési mintájukat. Az adatok szerint a legtöbb jövevény melegkedvelő díszhal, amelyek gyakran akváriumi tartásból származnak.
Ezek közé tartoznak a Cichliformes rendbe sorolt szájköltő halak, a harcsafélék (Siluriformes), valamint a közelmúltban feltűnő, különösen agresszív viselkedésű kígyófejű halak (Anabantiformes) is.
A meleg vizek melegágya az elterjedésnek
A kutatók szerint a termálvizek, különösen a budapesti gyógyfürdők kifolyócsatornái és a Hévízi-tó olyan állandóan meleg mikroklímát biztosítanak, amely lehetővé teszi az idegen fajok egész éves túlélését. Ezek a vizek mesterséges menedékként működnek, ahol a fajok alkalmazkodhatnak a helyi viszonyokhoz. Sőt, hidegtűrőbb egyedek szelektálódhatnak ki, amelyek már a környező, természetes víztestekben is képesek megtelepedni.
A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket
Példaként említhető a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva több közeli vízteret is sikeresen kolonizált.
Emberi tényezők és klímaváltozás is gyorsítják a folyamatot
A jelenség nem magától alakul ki: sok esetben az akváriumtulajdonosok szándékosan engedik szabadon a megunt halakat a természetes vizekbe. Gyakran anélkül, hogy tisztában lennének annak következményeivel. A meleg víz mellett az éghajlatváltozás is hozzájárul a fajok túlélési és szaporodási esélyeinek növekedéséhez. Így ezek a fajok nemcsak alkalmi vendégek, hanem potenciálisan tartósan megtelepedő populációk lehetnek.
Az új fajok nemcsak versenytársat jelentenek az őshonos halfajok számára, hanem a táplálékláncokat is megbolygatják, veszélyeztetve a hazai vízi ökoszisztémák egyensúlyát.
Kiemelt kép: Pixabay
