Közel két évtized után megrendülni látszik a brazil szójaágazat egyik legfontosabb fenntarthatósági pillére. A szójatermesztés és az amazóniai erdőirtás szétválasztását célzó önkéntes megállapodásból a legnagyobb piaci szereplők sorra hátralépnek.
A döntés nemcsak környezetvédelmi, hanem agrárgazdasági és kereskedelempolitikai kérdéseket is felvet. A következmények messze túlmutathatnak Brazília határain, a globális takarmány- és élelmiszerláncig érve.
Mi volt a szójatermesztési moratórium lényege?
A 2006-ban életre hívott amazóniai szójamoratórium önkéntes vállalásként jött létre, válaszul a nemzetközi környezetvédő szervezetek és nagy importőrök nyomására. A megállapodás értelmében a részt vevő felvásárlók nem vásároltak szóját olyan területekről, amelyeket 2008 júliusa után irtottak ki az Amazonas biom területén.
Bár nem jogszabály, a rendszer műholdas megfigyelésre, hatósági adatbázisokra és független auditokra épült, és hosszú időn át hatékony eszköznek bizonyult.
Mérhető eredmények, növekvő termelés
Független elemzések szerint a moratóriumban érintett térségekben az erdőirtás mértéke 2009 és 2022 között közel 70%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a szója vetésterülete több mint háromszorosára nőtt, döntően korábban legelőként használt földeken. Brazília mára a világ legnagyobb szójatermelője: a globális kibocsátás mintegy 40%-át adja, a 2024/25-ös szezonban pedig rekordközeli, 171,5 millió tonnás terméssel.
Miért lépnek ki most a nagyvállalatok?
A fordulópontot Mato Grosso állam jogszabály-módosítása hozta el, amely 2026 elejétől megvonja az adókedvezményeket a moratóriumban részt vevő cégektől. Az érintett vállalatok becslések szerint évente több milliárd reál értékű fiskális előnytől esnek el.
Az iparági szereplők szerint a moratórium szigorúbb volt a brazil környezetvédelmi jogszabályoknál, amelyek az Amazonas térségében a birtokok 20%-án jogszerű erdőirtást engedélyeznek.
Környezeti aggályok és piaci kockázatok
Kutatók és civil szervezetek attól tartanak, hogy a megállapodás gyengülése felgyorsíthatja az erdőirtást – akár közvetlen területátalakítással, akár földspekuláción keresztül. Egy előzetes tanulmány szerint a moratórium megszűnése 2045-ig akár 30%-kal is növelheti az amazóniai erdőveszteséget.
Ez nemcsak Brazília klímavédelmi vállalásait veszélyezteti, hanem a globális mezőgazdasági rendszerekre is hatással lehet, az éghajlati stabilitás romlásán keresztül.
Kormányzati álláspont és nyitott kérdések
A brazil környezetvédelmi tárca szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai nem vesznek el, és az illegális erdőirtás továbbra is szankcionálható marad. Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek: az önkéntes piaci mechanizmusok gyengülése lassíthatja az erdőirtás visszaszorításának ütemét, még akkor is, ha az állami ellenőrzés fennmarad.
A kérdés az, hogy a nemzetközi piacok – különösen Európa és Ázsia – mennyire tolerálják a szigor enyhülését.
Kiemelt kép: Pixabay.
