Mindenkit váratlanul ért az újabb iráni háború kirobbanása egy hónappal ezelőtt, és a következmények máris sújtják a gazdákat is.
Február legvégén az Egyesült Államok és Izrael váratlan, összehangolt támadást indított Irán ellen. A konfliktus nem várt módon folytatódott, a közel-keleti síita állam ugyanis lezárta a kőolaj-, földgáz- és teherszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, és ezzel hatalmas gazdasági káoszt teremtett a világban. Ha a fegyveres összecsapás szárazföldi háborúvá szélesedik, annak hosszabb távú következményei is lehetnek.
A német Agrarheute szakoldal összefoglalta, milyen negatív hatásai vannak a mezőgazdaságra nézve az újabb iráni háborúnak, mennyibe került ez eddig a gazdáknak. Négy hét alatt a termelők leginkább az inputárak emelkedését regisztrálhatták, ami a tavaszi szezonkezdés szempontjából a legrosszabbkor következett be. Németországban a gázolaj literje 55-56 eurócenttel (215-220 forinttal) drágult, míg a benzin 30 eurócenttel (115-120 forinttal).
Ez azonban nem minden, svájci előrejelzések szerint ugyanis a kőolaj hordónkénti ára 80 dollárra nőhet a következő három hónapban, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint a 100 dollárt is elérheti és tarthatja a következő fél évben. Ráadásul a térségből nagy mennyiségben érkezik ammónia, kén és foszfor a világ más tájaira, ami az agrárium számára azt jelenti, hogy akár 30-40 százalékkal is megugorhatnak a műtrágyaárak, de a nitrogén esetében a duplázódás sem elképzelhetetlen.
Hiányzik a piac kiszámíthatósága
A mezőgazdasági termelőket mindez nemcsak a gépek működtetése, illetve a növények tápanyagpótlása révén érheti hátrányosan, de az olyan költségeik is növekedhetnek, mint a szárításé, vagy az üvegházak, állattartó létesítmények fűtése. Kis túlzással állíthatjuk, hogy nincs olyan szegmense az ágazatnak, amit a háború negatív hatásai ne sújtanának.
Az Agrarheute kiszámolta, hogy az intenzív talajművelés esetén elfogyasztott hektáronkénti 100 liter üzemanyag 0,55 eurós drágulása önmagában 55 eurót (vagyis 21-22 ezer forintot) tesz hozzá – szintén hektáronként – a termelési költségekhez, ami például egy 300 hektáros tipikus magyar családi gazdaság esetében közel 6,5 millió forintos pluszkiadást jelent, csak a gázolaj drágulása következtében.
És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a piac stabilitást és kiszámíthatóságot követel meg, ám a napról napra változó politikai helyzetben ez most nem teljesülhet. A nyersanyagok, gabonafélék szállítása is akadályoztatva van a hajózási útvonalak beszűkülésével, a kereskedés szerencsejátékká vált ezekben a hetekben, aminek a gazdák is megisszák a levét.
Irán nemcsak olajország, hanem évente 130 millió tonna mezőgazdasági terméket állít elő:
