Bár hazánkban a magyal az emberek fejében javarészt a karácsonyi ünnepkörhöz kötődik, ennek a fényes, mélyzöld levelű, piros bogyókkal ékesített szépséges növénynek ennél jóval színesebb múltja és kultúrája van.
Mit tudunk róla?
A magyal (Ilex) a magyalfélék (Aquifoliaceae) családjának egyetlen nemzetsége. A Mediterráneumban, valamint Ázsia, Dél-Amerika és Észak-Amerika tájain őshonos (erre fosszilis maradványok utalnak), de ma már Észak-Amerikában és Európa-szerte széles körben elterjedt növénynek számít. Sötétzöld szúrós, jellegzetesen fogazott, bőrnemű levelei és piros bogyói jellegzetesek, fajai fák vagy cserjék. A magyal nemzetség közel 500 fajjal büszkélkedhet.
A magyal története
Rómaiak
A rómaiak a Saturnalia (tél közepén tartott ünnep) alkalmával ajándékokat és áldozatokat ajánlottak fel Szaturnusznak, a termények istenének. A házaikat ezen a napon zöld leveles ágakkal díszítették fel, hogy tiszteletüket róják le ezzel a természet előtt és megáldják a téli vetést. Az emberek ajándékokat (gyakran magyalt) adtak egymásnak az ünnep fényében, de a magyal-koszorú esküvőkön is elterjedt szerencse-hozó szimbólum volt, amit előszeretettel viseltek.
Druidák
A druidák a magyalt szent növénynek tartották, mivel örökzöld növény lévén az újjászületést, a termékenységet és az örök életet szimbolizálta. Úgy vélték, hogy a növény megvédi a halandókat a gonosz szellemektől, ezért sokszor az ajtók köré/fölé akasztottak magyalgallyakat, hogy megvédjék a ház lakóit a sötét entitásoktól.
Kelták
A magyal komoly szerepet tölt be a kelta hagyományokban. A mondák szerint a magyal király és a tölgy király között az idők kezdete óta egy ciklikus háború zajlik, amely az évszakokat irányítja. A téli napforduló idején a tölgy király kerül fölénybe, hogy aztán a nyári napforduló idején a magyal király álljon győzelemre.
A napforduló idején az emberek magyallal díszített ruhákba öltöztek és borostyán ékszereket vettek fel, hogy megemlékezzenek erről az ősi történetről, és hogy a tél legsötétebb időszakában is arra összpontosítsák a figyelmüket, hogy igenis, van örök élet.
Keresztények
Mivel a magyal évszázadok óta karácsonyi díszítő elemként igencsak népszerű, nem meglepő, hogy megvan a maga múltba nyúló keresztény históriája. E szerint a magyal tüskés levelei a töviskoronát jelképezik, amelyet Jézus a keresztre feszítésekor viselt, a vörös bogyók pedig az ő vérét szimbolizálják. E vallási asszociációkon túl a magyal a világi karácsonyi ünnepkörbe is szépen belesimul, hiszen színei a klasszikus zöld és piros színsémába illeszkednek.
Amerikai őslakosok
Délkeleten az amerikai őslakosok a magyal bogyóit díszítőelemként és értékes kereskedelmi eszközként gyűjtötték és használták. A Yaupon magyal elterjedési területén az őslakos törzsek ezt a fajt gyógyszerként is használták. A fájából nyilakat készítettek, a levelekből pedig teát főztek, amelyet tisztító szertartásokon használtak.
(Fotó: WolfBlur/Pixabay)
