Sertésinvázió: már a fél országot uralják az elvadult disznók

Ezek az állatok eredetileg betelepített házisertések leszármazottai, amelyek elszöktek vagy tudatosan engedték őket szabadon a gyarmati időkben. A sertések mára az egyik legpusztítóbb invazív állattá váltak az országban.

Súlyos károk a mezőgazdaságban

A vad sertések elsősorban a legelőkön, gabonatáblákon és zöldségtermesztő területeken okoznak hatalmas veszteséget. Földet túrnak fel, tönkreteszik a vetéseket, felfalják a csírázó növényeket, és közvetlen kárt okoznak a betakarítás előtt álló kultúrákban.

A sertések évente mintegy 150 millió ausztrál dollár (több mint 35 milliárd forint) kárt jelentenek az agrárgazdaság számára. Emellett a takarmány- és vízforrásokért a háziállatokkal is versenyeznek, ami rontja a gazdálkodók termelési hatékonyságát.

Veszélyt jelentenek az őshonos élővilágra

Nem csak a mezőgazdaság sínyli meg a túlszaporodott sertésállományt: komoly természetvédelmi problémát is okoznak. A vadon élő sertések károsítják a vizes élőhelyeket, fészkelő madarak tojásait pusztítják el, veszélyeztetik a hüllőket és kisebb emlősöket is. A talaj feltúrásával eróziót idéznek elő, amely hosszú távon csökkenti a termőterületek termékenységét és hozzájárul az élőhelyek eltűnéséhez.

Az ausztrál szakértők szerint jelenleg nincs még egy állatfaj, amely ilyen széles körben és ekkora mértékben károsítaná a természeti erőforrásokat.

Járványügyi kockázatok

A vad sertések komoly állategészségügyi kockázatot is hordoznak. Terjeszthetik többek között a klasszikus sertéspestist, a sertésinfluenza különböző formáit, valamint parazitás megbetegedéseket, amelyek nemcsak a haszonállatokat, de az embereket is veszélyeztethetik.

A szakemberek attól tartanak, hogy egy esetleges új vírusjárvány a vad sertések révén gyorsan elterjedhetne a kontinensen, ami beláthatatlan következményekkel járna az állattenyésztésre.

Hogyan védekezik Ausztrália?

Az országban különböző módszerekkel próbálják visszaszorítani a populációt. Használnak csapdákat, helikopteres kilövést, valamint mérgezett csalétkeket is. Bár évente több százezer sertést semmisítenek meg, a szaporodási ütemük miatt az állomány továbbra is nő. Egy koca évente akár 20 malacot is világra hozhat, így a szakértők szerint csak összehangolt, hosszú távú programmal lehet eredményt elérni.

Nemzetközi figyelem is kíséri a problémát

A vad sertések elszaporodása nemcsak Ausztrália belügye: a globális agrárpiacot is érintheti. Amennyiben a fertőző állatbetegségek közül bármelyik megjelenik és elterjed, az komoly exportkorlátozásokat vonhat maga után. Ausztrália a világ egyik legnagyobb sertéshús-importőre, ezért a járványügyi biztonság kiemelt kérdés. A kormány éppen ezért a gazdálkodókkal, vadászokkal és természetvédőkkel együttműködve próbálja mérsékelni a sertésinvázió hatásait.

Kilátások

Bár a hatóságok minden erőfeszítést megtesznek, a vad sertések teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlennek tűnik. A cél inkább a populáció folyamatos kontroll alatt tartása, valamint a legérzékenyebb területek védelme.

A probléma jól mutatja, hogy egy korábban háziasított állatból is lehet invazív faj, ha ellenőrizetlenül elszaporodik – és hosszú távon a mezőgazdaság és a természetvédelem egyik legnagyobb kihívásává válhat.

(Forrás: 12.000 Schweine, 150 Mio. Dollar: Australien kämpft mit Massen an verwilderten Hausschweinen | agrarheute.com)

^{Kiemelt képek: Pixabay.}