Az egyre szaporodó száraz évjáratokban meddig éri majd meg kenyérgabonát termeszteni Magyarországon? A debreceni búzatanácskozáson erre a húsbavágó kérdésre is keresték a választ.
Víz-kincs, ami nincs címmel tartották meg a 33. búzatanácskozást a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán május legvégén. Az előadók elsősorban az aszályos évjáratok okozta problémákra koncentráltak, Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója viszont a búzatermesztés világ- és nemzetgazdasági lehetőségeit elemezte.
„Nehéz optimistának maradni”
– kezdte a szakember, majd azzal folytatta, hogy a május eleji adatok még 844 millió tonnás búzatermést jeleztek a világon, ám azóta a szárazság miatt óvatosabb a várakozás, Európában például 10–14 millió tonnával várható kisebb hozam. Magyarországra vonatkozóan 5,4 millió tonna volt az előrejelzés, most viszont örülhetünk, ha elérjük az 5 milliót.
Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán óriási termésnek örülhet, legalább 80 millió tonna export-árualapjuk van. Az európaival együtt ez eléri a 90–100 milliót, ami éppen az arab világ igénye. Magyarország számára ugyanakkor nagy gondot jelent, hogy az orosz, ukrán és kazah búzák éppen a mi korábbi piacainkra kerülnek, rontva az exportlehetőségeinket. Lakatos Zoltán egy tévhitet is eloszlatott, szerinte hazánkban olyan alacsony a búza és a liszt ára, hogy Ukrajnának nem érdemes nálunk „terítenie” a feleslegét, hiszen csak a beszállításnak 10–12 ezer forint a tonnánkénti költsége.
Miközben Észak-Írországban és Görögországban csökken a búza vetésterülete, addig például Horvátországban és Portugáliában nő, vagyis nem lankad az európai gazdák vetési kedve. Magyarországon az elmúlt két évtizedben 1 millió hektár körül alakult a kenyérgabona termőterülete, és itt tartunk idén is. Bekövetkezett országosan is a nagy fordulat, hiszen nem csupán a búza, de a napraforgó is megelőzte vetésterületben (850 ezer ha) a kukoricát (670 ezer ha), amelynek termesztéséből hazánk lassan kiszorul.
Sárgul a búza alja
„Az utóbbi években a búzánál stabilan hoztuk az 5 millió tonna feletti termést. A Dunántúlon 6 tonna feletti a hektáronkénti átlag, a Duna–Tisza közén viszont jó, ha 4 tonna lesz, keleten pedig most is hamar kezdett felsárgulni az alja, főleg az északkeleti, löszháti területeken”
– elemezte az előadó. Június 30-án az ország elvileg 1 millió tonnás zárókészlettel fog rendelkezni, bár a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója nem lát ennyit, a Tiszántúlon keresniük kellett a búzát felvásárlásra. A takarmányfelhasználás az utóbbi időkben 600 ezer tonnával nőtt, immár eléri az évi 1,4 milliót, a malomipar pedig 1,1–1,2 millión tartja magát. Az exporttal nehezen boldogulunk, kevés a prémium minőségű, magas fehérjetartalmú termény, pedig azt fizetnék meg.
„Kommersz búzával nehéz versenyezni, ráadásul tengelyen dupla a szállítási költség a hajóhoz képest. Január 30-ig csak 1 millió tonna búza ment ki az országból, sok a felesleg, ami itt marad és nyomni fogja a következő évit is”
– vetítette előre Lakatos Zoltán. Május végén a chicagói tőzsdén 220–230 dollár között mozgott a búza ára, Párizsban 190 euró körül, és ezt terheli meg tehát a nagyobb fuvarköltség. Idén 66–68 ezer forintról indulva 75 ezerig emelkedhet a tonnánkénti ár a szakember szerint, márpedig a 6-ossal kezdődő áron a gazdák keresni nem fognak, és már második éve kínlódják így végig a szezont.
Nehéz a megoldás
Mi lehet a megoldás? A jelenlegi 200 körüli búzafajtát vissza kellene venni 5–8-ra, a szárazságtűrőket előtérbe helyezni, és azt figyelembe venni, hogy a prémium minőségnek van piaca. Nem mellékes az sem, hogy ma itthon a 40 év alatti korosztály csupán a földek 8 százalékát birtokolja, a 65 év fölöttiek kezében van a 40 százalékuk.
„Lassan halad a váltás, és az idősebbek közül már sokan alaposan átgondolják, hogy feltűrjék-e az ingujjukat, és még egyszer nekiinduljanak versenyezni a világgal, vagy megválnak a földtől, amire már látni példákat”
– mutatott rá Lakatos Zoltán. Aki kitért a Hajdú Gabona Zrt. piaci helyzetére is: a vállalat évi 80 ezer tonna búzát őröl, 1 millió embert lát el kenyérnek való liszttel. Jelenleg viszont nincs 100 forint értékű liszt egy kiló 1100 forintos kenyérben, időszerű lenne tehát, hogy a malomipar is emeljen, bőven beleférne a kenyér árába, és akkor a termesztőknek is többet tudnának fizetni.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
