Katasztrofális évet zártak tavaly a magyar kukoricatermesztők. A hektáronkénti hozam 1970 óta nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben, az országos össztermés pedig az 1961-es év adataival „versengett”. Mindezzel együtt a növény termésátlaga növekvő trendet mutat, hektáronként évi 75 kilogrammal. Hol hát az igazság?
„Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony Magyarország a kukorica vetésterülete, 746 ezer hektár. Ráadásul hektáronként 1–1,5 tonnával kevesebb termés várható, mint azzal előzetesen számoltak a gazdálkodók, ebből pedig probléma lesz. Augusztus legvégén 5 cm-rel kisebb csőméretet mértünk az elmúlt 3 év átlagánál, ami nyilván kihat a várható termésmennyiségre.”
A megrendítő értékelést Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke még augusztus legvégén adta egy debreceni konferencián, és valóban, idén szinte csak rossz híreket lehetett hallani a magyar termesztők egyik népszerű haszonnövényéről.
Kissé riasztónak tűnik a trend: ha megnézzük a KSH adatait a kukorica hazai betakarított területeinek nagyságáról, akkor azt láthatjuk, hogy 1990 és 2016 között sohasem ment a „bűvös” 1 millió hektáros határ alá.
Aztán 2017-ben és 2018-ban kétszer is bekukkantott oda (989, illetve 939 ezer hektár), majd 2020-ban újra (981 ezer), akárcsak az évszázad aszályát hozó 2022-es esztendőben (817 ezer). Most pedig a már említett 746 ezer hektáros vetésterületnél tartunk, így nem véletlen, hogy a Qubit egy friss cikke már azzal a címmel jelent meg, hogy 50 éves mélypontra került a magyar kukoricatermelés.
Sokaknak a tavalyi szezon hozta el a nagy kiábrándulást, a kukorica teljesen védtelennek bizonyult a kánikula és a hosszú csapadékhiány ellen. Pedig még a 2022-es év is jól indult (akárcsak az idei), sokan rekordtermésre számítottak, de aztán a pusztító aszály végül oda vezetett, hogy az ország egyes területein nem is volt mérhető a betakarított termés.
A kukorica így jutott el a tavalyi 3,4 tonna/hektáros hozamhoz, amihez hasonlót 1970-ben mérhettek a magyar gazdák, míg a 2,8 millió tonnás országos termés az 1961-es év adataival „versengett”. De idén már megint helyreállni látszik a rend, abban az értelemben legalábbis mindenképp, hogy a 2000-es évekre leginkább az évi 5–8 tonnás hektáronkénti átlag jellemző, és idén Békésből 5–7 tonna közötti mennyiségekről szólnak az első híradások.
A gazdák megijedtek a kukoricától, ez (is) magyarázhatja a vetésterület mostani visszaesését, de pár jobb szezon után alighanem „rehabilitálni” fogják a növényt. A kép egyébként most is csalóka, hiszen a kiábrándító 2022-es évvel együtt is elmondható, hogy
a 4-5 évente előforduló rosszabb szezonok és az elmúlt három esztendő zuhanása ellenére a termésátlag növekvő trendet mutat, a kukorica esetében hektáronként évi 75 kilogrammal
– olvasható a Qubit cikkében.
„A kutatók hatástanulmánya szerint megfelelő alkalmazkodási stratégiával a kukorica termésszintjei gazdaságosan növelhetők. Ilyen adaptációs technika lehet az, ha három héttel korábban (április közepe helyett március végén) vetik el a kukoricát, ha aszálytűrőbb fajtákat nemesítenek, vagy ha – bizonyos területeken – öntözik a földeket. Ha mindhármat bevetik egyszerre, az évszázad végére nemhogy csökkenne, hanem jelentősen növelhető lenne a termés”
– adott optimista előrejelzést a martonvásári központban 2017 és 2022 között lezajlott, az ATK és az ELTE TTK együttműködésében megvalósult AgroMo projekt hatástanulmánya. A növény sebezhetőségét szintén csökkentené, ha a magyar gazdák végre szakítanának azzal a rossz gyakorlattal, hogy bizonyos táblákon már évtizedek óta monokultúra van, ami egyre kevésbé „nyerő” megoldás.
A kukoricát tehát nem kell temetni, bár a vetésterületét idehaza is egyre komolyabban veszélyezteti a régi-új gabonanövény, a cirok. Az aszályos időkben senyvedő kukorica mellett az akár 10 t/ha termést adó cirok igen hívogató lehetőséget jelenthet, de egyelőre csak 23 ezer hektár körül alakul a magyarországi vetésterülete, vagyis van még hova erősödnie, hogy valódi vetélytárs legyen.
(Fotó: Marcel/Pixabay)
