Növénytermesztés

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

ELKH

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, illetve Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték.

Mérgező gombákról már mindenki hallott, de olyankor automatikusan a gyilkos galócára és más kalapos gombákra gondolunk. Vannak azonban olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul, vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeinket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék stb.) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikotoxinokat).

Hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, az fajonként eltérő lehet. Az azonban tény, hogy ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában, növényi trágyaként használják fel a terményt.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnánk, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) a terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen – kevesebb mint a felére – csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék a számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben – magas toxintartalma miatt – kifejezetten csapdaként működött számukra.

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabona ne kerüljön trágyaként felhasználásra a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett – alternatív megoldásként – a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják.

A cikk a European Journal of Soil Biology-ban jelent meg 2020 szeptember 26-án.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Biztonságban a tavaszi munkák alatt

2025. április 13. 11:10

A mezőgazdasági szezon indulásával a szabadban végzett munkák száma és a baleseti kockázat is megnő, különösen a villamos hálózatok közelében.

Segítség a mikotoxinok elleni védekezéshez - új kiadvány

2025. április 9. 16:10

A „Mikotoxinok árnyékában: hogyan előzhető meg a gabonafélék toxinszennyeződése” című kötet bemutatja azokat az agronómiai és tárolási gyakorlatokat, amelyekkel mérsékelhető a mikotoxinszint a terményben.

Új korszak kapujában: zöld utat kaphat a precíziós nemesítés

2025. április 1. 16:10

A tagállamok képviselői megszavazták a precíziós nemesítési technikák szabályozására vonatkozó rendelet tervezetét.

Csökkenő kereslet, feketepiac: megoldások a dohányágazat kihívásaira

2025. február 12. 09:40

Az évente megrendezett dohánytermelői nyílt nap lehetőséget biztosít a termelőknek a szakmai ismeretek bővítésére és az iparági párbeszédre.

Drónok szerepe a talajvédelemben

2023. március 25. 08:37

Megpróbáltam utánajárni, hogy van-e szerepük a drónoknak a 21. században a talaj védelmében, és ha igen, miben tudják segíteni akár a kutatásokat, a fejlesztéseket abban, hogy talajaink minősége kisebb mértékben csökkenjen.

Ideális talajteszt - Ismerjük meg jobban termőföldünket!

2019. február 18. 07:54

A hagyományos vegyi profil mellett, a VitTellus a talaj fizikai és biológiai egyensúlyát is méri, majd számszerűsíti. Tökéletes módszer, hogy a gazdák még jobban megismerjék földjüket, és a számok ismeretében megalapozottabb döntéseket hozzanak például a növényvédő szerek használatáról.

„Néhány táblánkról több követ szedünk le, mint búzát” - Az első magyarországi ELHO kőfelszedő a Sümegi vár tövében

2020. május 6. 13:19

Nem kis munka a sokszor focilabda, alkalmanként MTZ elsőkerék méretű kövek összegyűjtése a mezőgazdasági területekről, ám elengedhetetlen. Az ilyen műveletekre szokták azt mondani, hogy „szükséges rossz”. Ezekből pedig érdemes kihozni a legjobbat, a legtöbbet. Így van ez Tóth Tamás egyéni vállalkozónál is, a Veszprém megyei gazdálkodónál ugyanis nagyon komoly járulékos költségeket okoznak a helyi viszonyok.

Milyen növény a mángold? Mit érdemes tudni róla?

2023. február 14. 04:36

Azt hallottam, hogy nagyon egészséges és sokféleképpen elkészíthető a mángold. Milyen növény a mángold? Mit lehet tudni a termesztéséről?