Növénytermesztés

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

ELKH

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, illetve Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték.

Mérgező gombákról már mindenki hallott, de olyankor automatikusan a gyilkos galócára és más kalapos gombákra gondolunk. Vannak azonban olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul, vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeinket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék stb.) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikotoxinokat).

Hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, az fajonként eltérő lehet. Az azonban tény, hogy ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában, növényi trágyaként használják fel a terményt.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnánk, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) a terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen – kevesebb mint a felére – csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék a számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben – magas toxintartalma miatt – kifejezetten csapdaként működött számukra.

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabona ne kerüljön trágyaként felhasználásra a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett – alternatív megoldásként – a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják.

A cikk a European Journal of Soil Biology-ban jelent meg 2020 szeptember 26-án.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Milyen jótékony hatása van a talajkondicionáló készítményeknek?

2025. április 22. 04:39

Milyen jótékony hatása van a talajkondicionáló, talajjavító készítmények használatának? Segítenek a talaj tápanyagtartalmát is növelni?

Talajunk: mire kell figyelni növényválasztásnál a díszkertben?

2023. május 2. 05:37

Mire kell odafigyelni a növényválasztásnál, ha a talajt vesszük górcső alá?

Hogyan öntözzünk aszálykor a kertben?

2023. augusztus 20. 09:10

A csepegtető öntözés házikerti szinten is igencsak javasolt megoldás, ha aszályban öntözni kell, hiszen a minimális vízmennyiséggel ennél az öntözési módnál dolgozhatunk, illetve kialakítása sem olyan hatalmas összeg, hogy nagy beruházás legyen egy kertben.