Növénytermesztés

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

ELKH

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, illetve Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték.

Mérgező gombákról már mindenki hallott, de olyankor automatikusan a gyilkos galócára és más kalapos gombákra gondolunk. Vannak azonban olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul, vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeinket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék stb.) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikotoxinokat).

Hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, az fajonként eltérő lehet. Az azonban tény, hogy ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában, növényi trágyaként használják fel a terményt.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnánk, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) a terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen – kevesebb mint a felére – csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék a számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben – magas toxintartalma miatt – kifejezetten csapdaként működött számukra.

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabona ne kerüljön trágyaként felhasználásra a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett – alternatív megoldásként – a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják.

A cikk a European Journal of Soil Biology-ban jelent meg 2020 szeptember 26-án.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége

2019. január 10. 05:37

Ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk! – ezzel az intelemmel búcsúzott a cikk első része. Most a terítékre kerülő talajtextúrák megismerésénél is szem előtt kell tartanunk, hogy azok a megvásárolt növények fejlődhetnek a kertünkben egészségesen, amelyeknek megfelel kertünk talajának fizikai félesége.

Talajlazító ajánlat hazai referenciákkal és videókkal

2019. július 4. 13:51

A talajlazítás fontosságát nem lehet elégszer kihangsúlyozni, a megfelelő időben és módon végzett lazítás látványos eredményeket hozhat a termelésben. A talajlazító alkalmazásával javíthatjuk talajaink állapotát, megszüntethetjük a károsan tömörödött eke- és tárcsatalp réteget. A lazított talajrétegben a víz mélyebbre jut, növekszik a talaj levegőtérfogata és felgyorsul a talaj biológiai élete.

Gépészet Videó

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

2019. január 9. 08:07

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

Kertünk talajának minőségi javítása tavasszal

2023. március 14. 05:39

Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját. Ássunk fel egy részt és vizsgáljuk meg milyen a szerkezete, morzsalékos laza, netán összetömörödött agyagos?