Egy, a Queenslandi Egyetem által vezetett tanulmány kimutatta, hogy a tengeri algák globális termesztésének kiterjesztése nagyban hozzájárulhatna a bolygó élelmezésbiztonságával, a biológiai sokféleség csökkenésével és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezeléséhez.
Scott Spillias, az UQ Föld- és Környezettudományi Karának doktorandusza szerint a tengeri algák fenntartható alternatívát kínálnak a szárazföldi mezőgazdasági terjeszkedéssel szemben a világ növekvő élelmiszer- és anyagszükségletének kielégítésére.
A tengeri alga nagy kereskedelmi és környezetvédelmi potenciállal rendelkezik, mint tápláló élelmiszer, illetve mint kereskedelmi termékek – többek között állati takarmány, műanyag, szálak, dízel és etanol – építőköve
– mondta el Spillias.
A tanulmányunk megállapította, hogy a tengeri algák termesztésének kiterjesztése hozzájárulna a szárazföldi növények iránti kereslet csökkentéséhez és a globális mezőgazdasági üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) csökkentéséhez évente akár 2,6 milliárd tonna CO2-egyenértékkel.
Ennek során a kutatók a Global Biosphere Management Model segítségével feltérképezték a 34 kereskedelmi szempontból fontos tengeri algafaj nagyobb számban történő termesztésének lehetőségeit. Megbecsülték a különböző forgatókönyvek környezeti előnyeit a földhasználat változásai, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a víz- és műtrágya felhasználás, valamint a fajok jelenlétének 2050-re előre jelzett változásai alapján.
Az egyik forgatókönyv szerint, ha az emberi táplálkozás 10 százalékát világszerte tengeri algából készült termékekkel helyettesítenénk, 110 millió hektár földterület mezőgazdasági célú hasznosítását lehetne megelőzni
– közölte Spillias, aki azt is elmondta, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteken (EEZ) belül több millió hektárnyi rendelkezésre álló óceánterületet is azonosítottak, ahol a mezőgazdaságot ki lehetne terjeszteni.
A legnagyobb arányban az indonéziai gazdasági övezetben volt erre alkalmas az óceán, ahol a becslések szerint akár 114 millió hektár is megfelelő lehet a tengeri algák termesztésére
– folytatta Spillias.
Ausztrália gazdasági övezetében szintén nagy potenciál és faji sokféleség figyelhető meg, ahol legalább 22 kereskedelmi szempontból hasznosítható faj és a becslések szerint 75 millió hektárnyi óceán lenne erre a célra alkalmas.
Spillias továbbá elmondta, hogy az ausztrál vizekben számos őshonos tengeri algafajt még nem vizsgáltak kereskedelmi termelési szempontból.
Szeretek úgy tekinteni rá, mintha a mindennapi haszonnövények – mint a kukorica és a búza – ősi változataira gondolnánk, amelyek nem túl inspiráló, gyomszerű növények voltak hajdanán
– folytatta.
A nemesítés évezredeken átívelő folyamatai révén fejlesztettük ki a modern társadalmak alapját képező legfontosabb haszonnövényeket, és a tengeri algák nagyon is hasonló potenciált rejthetnek magukban a jövőben.
Eve McDonald-Madden professzor, a UQ munkatársa elmondta, hogy a tengeri algás megoldást óvatosan kell végrehajtani, hogy a problémák ne tolódjanak át a szárazföldről az óceánba.
A tanulmányunk rámutat arra, hogy mit lehetne tenni az előttünk álló globális fenntarthatósági problémák egy részének megoldására, de mindez nem valósítható meg rendkívüli körültekintés nélkül.
Forrás: https://scitechdaily.com/unleashing-the-power-of-seaweed-farming-for-food-feed-and-fuel/
