Növénytermesztés
Növénytermesztés

A tengeri algák élelmiszerként, takarmányként és üzemanyagként való hasznosítása

A tengeri algák élelmiszerként, takarmányként és üzemanyagként való hasznosítása

Agrofórum Online

Egy, a Queenslandi Egyetem által vezetett tanulmány kimutatta, hogy a tengeri algák globális termesztésének kiterjesztése nagyban hozzájárulhatna a bolygó élelmezésbiztonságával, a biológiai sokféleség csökkenésével és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezeléséhez.

Scott Spillias, az UQ Föld- és Környezettudományi Karának doktorandusza szerint a tengeri algák fenntartható alternatívát kínálnak a szárazföldi mezőgazdasági terjeszkedéssel szemben a világ növekvő élelmiszer- és anyagszükségletének kielégítésére.

A tengeri alga nagy kereskedelmi és környezetvédelmi potenciállal rendelkezik, mint tápláló élelmiszer, illetve mint kereskedelmi termékek – többek között állati takarmány, műanyag, szálak, dízel és etanol – építőköve

– mondta el Spillias.

A tanulmányunk megállapította, hogy a tengeri algák termesztésének kiterjesztése hozzájárulna a szárazföldi növények iránti kereslet csökkentéséhez és a globális mezőgazdasági üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) csökkentéséhez évente akár 2,6 milliárd tonna CO2-egyenértékkel.

Ennek során a kutatók a Global Biosphere Management Model segítségével feltérképezték a 34 kereskedelmi szempontból fontos tengeri algafaj nagyobb számban történő termesztésének lehetőségeit. Megbecsülték a különböző forgatókönyvek környezeti előnyeit a földhasználat változásai, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a víz- és műtrágya felhasználás, valamint a fajok jelenlétének 2050-re előre jelzett változásai alapján.

Az egyik forgatókönyv szerint, ha az emberi táplálkozás 10 százalékát világszerte tengeri algából készült termékekkel helyettesítenénk, 110 millió hektár földterület mezőgazdasági célú hasznosítását lehetne megelőzni

– közölte Spillias, aki azt is elmondta, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteken (EEZ) belül több millió hektárnyi rendelkezésre álló óceánterületet is azonosítottak, ahol a mezőgazdaságot ki lehetne terjeszteni.

Víz alatti termesztés Indonéziában (Fotó: Dudarev Mikhail)

A legnagyobb arányban az indonéziai gazdasági övezetben volt erre alkalmas az óceán, ahol a becslések szerint akár 114 millió hektár is megfelelő lehet a tengeri algák termesztésére

– folytatta Spillias.

Ausztrália gazdasági övezetében szintén nagy potenciál és faji sokféleség figyelhető meg, ahol legalább 22 kereskedelmi szempontból hasznosítható faj és a becslések szerint 75 millió hektárnyi óceán lenne erre a célra alkalmas.

Spillias továbbá elmondta, hogy az ausztrál vizekben számos őshonos tengeri algafajt még nem vizsgáltak kereskedelmi termelési szempontból.

Szeretek úgy tekinteni rá, mintha a mindennapi haszonnövények – mint a kukorica és a búza – ősi változataira gondolnánk, amelyek nem túl inspiráló, gyomszerű növények voltak hajdanán

– folytatta.

A nemesítés évezredeken átívelő folyamatai révén fejlesztettük ki a modern társadalmak alapját képező legfontosabb haszonnövényeket, és a tengeri algák nagyon is hasonló potenciált rejthetnek magukban a jövőben.

Eve McDonald-Madden professzor, a UQ munkatársa elmondta, hogy a tengeri algás megoldást óvatosan kell végrehajtani, hogy a problémák ne tolódjanak át a szárazföldről az óceánba.

A tanulmányunk rámutat arra, hogy mit lehetne tenni az előttünk álló globális fenntarthatósági problémák egy részének megoldására, de mindez nem valósítható meg rendkívüli körültekintés nélkül.

Forrás: https://scitechdaily.com/unleashing-the-power-of-seaweed-farming-for-food-feed-and-fuel/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

„Kivégezte” a magyar kukoricát a jelenlegi kánikula

2024. július 13. 08:10

Szakemberek szerint ebben a száraz hőségben napi mintegy 200 ezer tonnával csökken a várható kukorica-össztermés az országban.

11 tipp a meszezéshez és a talaj-pH javításához

2024. július 12. 13:40

A meszezés elvégzésére a betakarítás utáni időszak a legalkalmasabb. Ezzel a talaj pH-értéke, kalciumtartalma nő, a szerkezete pedig javul.

Óriási csalódást okozott a repce Győr-Moson-Sopronban, a szója lehet ennek a nyertese

2024. július 9. 07:40

A Kisalföldön előreláthatólag július végén fejeződik be a kenyérgabona aratása.

Virágzás után „megcukrozza” a búzát egy gazda

2024. július 8. 16:10

Egy gazdálkodó évek óta kísérletezik azzal, hogy nitrogén és cukor keverékével permetezi a búzát. Az eredmény: nagyobb fehérjetartalom és termés.

Brokkoli termesztési kisokos

2022. június 25. 06:36

A kertben termesztett brokkoli ízletesen zsenge hajtásai amellett, hogy rendkívül finomak, roppant egészségesek és hihetetlenül jót tesznek az embernek.

Amikor nem ott és úgy jelentkezik….Tünetek alapján történő tápanyaghiány-diagnózis előnyei és hátrányai a zöldségtermesztésben

2022. szeptember 21. 14:22

A tápanyagellátással kapcsolatos fejlődési rendellenességek tünetei a legtöbb esetben megkülönböztethetők a fertőző betegségek szimptómáitól, de más abiotikus tényező okozta növekedési zavaroktól is (pl. növény toxikus anyagok hatása, klimatikus tényezőkkel összefüggő tünetek, stb.).

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: rovarkártevők az őszi kalászosokban - 3. rész

2021. november 30. 04:46

A szántóföldi növénytermesztés elmúlt szezonjára történő visszatekintés harmadik része következik, a kalászosok rovarkártevőivel kapcsolatban tapasztaltak összegzése. Ahogyan azt én láttam.

Megvan a legészakabbra dolgozó önjáró silózó

2023. november 23. 17:10

Minden relatív, még a mezőgazdaságban is: a finn gazdáknak átlagosan 180 napig tart a szezon, a rövid nyárral és a hosszan tartó hideggel megküzdve kell a szektornak helytállnia és megtérülő növénytermesztést végeznie. Ehhez képest egy „kis” aszály vagy késői fagy nálunk semmiségnek tűnhet.