Amikor egy újfajta termesztőközegben árammal stimulálták az árpapalánták gyökérrendszerét, az 50%-kal gyorsabban fejlődött. A kutatók hidropóniás (talajmentes, tápfolyadékkal végzett) termesztéshez fejlesztették ki a különleges „termőföldet”.
A PNAS című szaklapban jelent meg a svédországi Linköpingi Egyetem kutatóinak tanulmánya, amelyben beszámoltak az új, vezetőképes termesztőközegről.
„A világ népesség száma gyorsan nő, és közben a klímaváltozással is szembe kell néznünk. Egyértelmű tehát, hogy a Föld lakosságának élelmiszer-szükségletét nem fogjuk tudni a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel fedezni. A hidropónia lehetővé teszi, hogy városi környezetben, kontrollált körülmények között is élelmet állítsunk elő” – mondta Eleni Stavrinidou, a Linköpingi Egyetem professzora.
A kutatócsoportja fejlesztette ki azt az eSoilnak nevezett közeget, amely vezeti az elektromosságot, és hidropóniás termesztéshez használható. Ebben a folyadékban az árpapalánták 15 nap alatt akár 50%-kal gyorsabban fejlődtek, ha a gyökerüket árammal stimulálták.
A hidropóniás termesztéshez csak vízre, tápanyagokra és valamilyen közegre van szükség, amihez a gyökerek kapcsolódhatnak. Ez egy zárt, a vizet visszaforgató rendszer, amelyben minden egyes palánta épp a szükségleteinek megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jut.
Ennek köszönhetően a rendszer vízigénye rendkívül alacsony, és a tápanyagok sem vesznek kárba, mint a hagyományos termesztésben. Ráadásul a hidropónia függőlegesen is végezhető, a teret teljes terjedelmében hasznosítva.
„A módszerrel az árpapalánták gyorsabban fejlődhetnek, kevesebb erőforrást felhasználva. Azt még nem tudjuk, milyen biológiai folyamat eredményét látjuk, de azt igen, hogy ezek a palánták a nitrogént jobban hasznosítják, bár nem egyértelmű, hogy miért” – mondta a professzor.
A kőzetgyapotot gyakran használják a hidropóniás termesztéshez közegként, ez azonban nemcsak hogy nem bomlik le, de az előállítása nagyon sok energiát igényel. Az e-Soilnál viszont cellulózt használnak közegként, amely a leggyakrabban használt biopolimer (megújuló forrásból származó, biológiai úton lebontható műanyag-alapanyag), amit a vezetőképes PEDOT nevű polimerrel kevernek. Ez a keverék önmagában nem új, ám növénytermesztő közegként most először használták.
A korábbi kutatásokban nagyobb feszültséget használtak a gyökerek stimulálására, míg a linköpingi kutatók módszerének előnye, hogy nagyon kevés energiára van hozzá szükség, és teljesen veszélytelen.
Eleni Stavrinidou szerint a tanulmányuk egy új fejlesztés első lépését jelenti a hidropóniás termesztés területén. „Azt nem állítjuk, hogy a hidropónia jelenti majd a megoldást az élelmiszer-biztonságra. De fontos szerepet kaphat, főleg ahol kevés a földterület, vagy nem biztosítottak a környezeti feltételek.”
(Fotó: cepris/Pixabay)
