A klímaváltozás negatív hatásaival nap mint nap szembesülnek a mezőgazdaság szereplői. Az elmúlt évek aszályos időjárása, a nagymértékű vízhiány nem kedvezett a hazai szántóföldi növénytermesztésnek és a kutatások azt jelzik, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet a gyomnövények további terjedésének és pollenszórásának is utat engedhet.
Az éghajlatváltozás következtében a növényeket károsító és a terméshozamot csökkentő károkozókkal szembeni védekezés és a kezelések ütemezése is jelentősen megváltozhat. Míg a kultúrnövények gombás fertőzései kapcsán elmondható, hogy a csapadék nélküli meleg időjárás nem kedvez a betegségek kialakulásának és terjedésének, addig sajnos a gyomnövényeknél más a helyzet.
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency – EPA) szerint a magasabb hőmérséklet és a levegő megnövekedett szén-dioxid koncentrációja lehetővé teszi, hogy a parlagfű és más egyéb gyomnövények nagyobb mennyiségben termeljenek allergén polleneket, ugyanis elősegíti azok csírázását. Ugyanezt támasztják alá a Nemzetközi Parlagfű Társaság (International Ragweed Society – IRS) kutatóinak eredményei is. Mindez azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás akár 6-24 nappal hosszabb allergiaszezont vagy magasabb pollenkoncentrációjú levegőt eredményezhet.
Az enyhe tél és a magasabb hőmérséklet hosszabb vegetációnak és korábbi vagy elhúzódó pollenszórásnak adhat helyet Magyarországon is. Az újabb egyedek megjelenése és az egyes fajok virágzásának egyidejűsége erősítheti az allergiás reakciók hatását. A parlagfű jelenléte a közegészségügyi kockázat mellett, jelentős termés- és jövedelemkiesést eredményez a gazdaságok számára. Mivel a parlagfű még mindig elsődleges gyomnövényként szerepel hazánkban és jelentősége az éghajlat felmelegedésével csak tovább nőtt, érdemes és egyben törvényi kötelezettség odafigyelni a megfelelő irtására.
A hazánkban leggyakoribb ürömlevelű parlagfű, az Ambrosia artemisiifolia rendkívül jól alkalmazkodó, szívós növény és irtása komoly gondot okoz a mezőgazdaságban. Noha a növényvédőszer technológia fejlődése, a hatóanyagkutatás és növénynemesítés segítette a parlagfű elleni harcot, a napraforgóban továbbra is gondot okoz a maradéktalan irtása, mivel a két növény azonos rendszertani családba tartozik. A gyomirtószer toleráns napraforgó állományban már lehetséges az irtása, de ebben az esetben a vetőmag toleranciája határozza meg az alkalmazható gyomirtószert, ami szintén egyfajta korlátot szab a gazdák számára. Valamint nem ad megoldást a túlfejlett egyedek ellen.
A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat élen jár a növényvédelmi megoldások fejlesztésében, hogy olyan megoldásokat adjon a gazdálkodók kezébe, melyek hatékonyan segítik őket a gyomnövények elleni védekezésben, hogy terméseikből kihozhassák a maximumot. A vállalat posztemergens, valamennyi hagyományos és herbicid-toleráns napraforgóban alkalmazható gyomirtó szere, a Viballa™ egyedülálló más gyomitó szerekkel összehasonlítva, mivel alacsony dózis mellett is kiváló hatékonyságú. A termék hatóanyaga az Arylex™, a szintetikus auxin gyomirtó szerek új csoportjának első terméke, amely más Corteva gyomirtó szerekkel együtt a kultúrnövények széles körében segíti a gazdálkodók eredményességének javítását és a megfelelő minőségű élelmiszer alapanyag előállítását.
A vállalat termelői visszajelzései alapján a Viballa™ nagyra növekedett parlagfű esetén is tökéletes hatást mutat és biztonságossá teszi a napraforgótermesztést. A Corteva gyomirtó szere új hatásmódot hoz a napraforgó gyomirtásba, ezért a rezisztencia megelőzésének is hatékony eszköze, melynek használatával a gazdálkodók hatékonyan vehetik fel a harcot a parlagfű ellen.
