A napos, száraz, az átlagosnál melegebb időjárás a hét közepéig folytatódik. A hét második felében egyre többfelé várhatók záporok, zivatarok, de a számottevő enyhülést hozó hidegfront csak vasárnap éri el hazánkat.
A múlt hét második felében csak kevés helyen hullott csapadék, főként a déli országrészben fordult elő egy-egy zápor, zivatar. Az ország nagy részén napos, meleg időben száradt a kukorica és a napraforgó. A talaj felső rétegének nedvességviszonyait tekintve azonban még mindig elég változatos a kép az országban. A korábbi záporokból, zivatarokból adódóan a Dunántúl nagy részén, az Északi-középhegységben és foltokban az Alföld területén is megfelelő mennyiségű nedvesség áll a növények rendelkezésére. Ugyanakkor északkeleten és az Alföldön többfelé jelentős szárazság tapasztalható.
A hőmérséklet a múlt hét közepének kissé enyhébb időjárása után a hétvégére ismét elérte a 31, 34 fokot, és a száraz meleg időben sokfelé alakult ki légköri aszály a legmelegebb órákban.
Érés tekintetében meglehetősen nagy eltérések mutatkoznak a kukorica és napraforgó állományokban a fajta és a nyári csapadékviszonyok szerint. A kukorica zömében a viaszérés, illetve a teljes érés, a napraforgó pedig a citromérés, illetve egyre többfelé már a növényszáradás fenológiai fázisában jár. Teljesen száraz és nagyrészt zöld táblákat egyaránt látni mindkét növényből.
A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A többfelé száraz északnyugati és északkeleti területeken a kényszerérés miatt előrébb tart az érés, arrafelé a termés is jóval gyengébb. A gyümölcsök is előrébb tartanak a fejlődésben, a szőlők korai fajtáinál zajlik a szüret, a körte és alma fajták is hamarabb érnek. A száraz idő kedvező a gombabetegségek tekintetében.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1300 és 1500 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és a melegebb délkeleti tájak között. Hetekkel az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során kezdett gyűlni, és augusztus első felének hőhulláma tovább növelte a különbséget az átlaghoz képest. Ezért a legtöbb növényünk a megszokottnál jóval korábban éri el az egyes fejlettségi állapotokat.
A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképen a zöld tömeg mennyisége országszerte magas, és szépen kirajzolódnak rajta az elmúlt időszak csapadékviszonyai. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg egyre jobban csökken (sárga és vörös területek), hiszen a növényeink zöme már jóval túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón egyre többfelé száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália térkép a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat (a kis vörös foltok a learatott őszi vetések területét jelzik), ugyanakkor északkeleten és északnyugaton nagyobb területű negatív eltérés is megfigyelhető.
A következő napokban is sok napsütésre és magas UV sugárzásra van kilátás, továbbra is fennáll a perzselés veszélye. Záporok, zivatarok csak elszórtan, kis területre kiterjedően várhatók. A legtöbb helyen száraz lesz a levegő, a legmelegebb órákban, amikor 30, 35 fokig melegszik a levegő légköri aszályra lehet számítani. A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére. Változás pénteken kezdődik időjárásunkban, ekkortól több lesz a felhő, és már többfelé várható zápor, zivatar, vasárnap már eső is. A hétvégén megszűnik a hőség, a Dunántúlon számottevően, keleten egyelőre csak kisebb mértékben csökken a hőmérséklet.
