A Nyota elnevezésű, kiswahili nyelven csillagot jelentő, klímatudatos bab nem csupán a mezőgazdaság ellenálló képességét jelképezi, hanem a fenntartható jövőbe vetett reményt is az éghajlatváltozás kihívásai közepette.

Kedvező tulajdonságokkal rendelkező szülőket kereszteznek

David Karanja babnemesítő beszélt az ellenálló fajták kifejlesztésének aprólékos folyamatáról. „Amikor klímatudatos babfajtákat nemesítünk, ismert tulajdonságokkal rendelkező szülőket használunk, amelyek jellemzője például a szárazságtűrés. Ezeket olyan fajtákkal is kombináljuk, amelyeknek magas a vas- és cinktartalmuk. A keresztezéseket addig végezzük, amíg meg nem kapjuk a kívánt fajtát. Ezután több helyszínen végzünk velük kísérleteket” – mondta.

Kenya termőterületei a legkülönbözőbb kihívásokkal küzdenek, a száraz alföldektől a hideg, száraz hegyvidékekig, amelyek mindegyike sajátos éghajlatú. A babok esetében az egyik fő szempont az, hogy a szárazság ne pusztítsa el őket, mielőtt még virágzásnak indulnának.

„Mi az alföldön olyan fajták nemesítésén dolgozunk, amelyek képesek az aszály és a hőséget túlélni. Ez azt jelenti, hogy a fajtáknak nagyon gyorsan kell fejlődniük. Például a babjaink 30 napon belül virágot hoznak és 70 napon belül beérnek” – hangsúlyozta Karanja.

Szempont volt a betegség-ellenállóság és a főzési idő is

De még mindig vannak kihívások, többek között a betegségek, valamint a vetőmagok iránti, a jelenlegi kínálatot meghaladó kereslet növekedése.

Josephine Syanda, az új fajta kifejlesztésében részt vevő kutató kiemeli a nemesítés piacorientált megközelítését, hangsúlyozva a fogyasztói preferenciák és a főzési idő fontosságát. „Amikor nemesítünk, általában figyelembe vesszük a piaci szempontokat. A gyorsabban fővő fajtákkal energia takarítható meg, ami valószínűleg csökkenti a fogyasztók megélhetési költségeit” – jelentette ki Syanda.

A Nyota bab bevezetése óriási lehetőség Kenya mezőgazdasága számára. Azzal, hogy a gazdákat bevonják az ellenálló fajták termesztésébe, a kezdeményezés célja a nemzeti babtermesztés erősítése, ami jelenleg nem elégíti ki az éves szükségleteket.

A gazda haszna megtöbbszöröződött

Benson Gitonga, egy gazdálkodó, aki a Nyota babfajtát használja, a hozamok és a jövedelmezőség jelentős növekedését tapasztalta.

„Egy hektár földről 9-12 zsáknyi termést tudok betakarítani, ellentétben más fajtákkal, amelyek esetében csak 5-7 zsákot kapnék. Amikor a piacra viszem a babot, rendszeresen jobb árat kapok érte, akár a dupláját, mint más fajtákért. Ugyanis a fogyasztók szívesen vásárolják a Nyotát, mert kevésbé puffaszt” – mondja.

Egyes szervezetek szerint a kistermelők nem járnak jól

Kenya éves babtermelése 600 000 tonna, míg a fogyasztás 755 000 tonna, ami miatt importra van szükség. A Nyota bab iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a KALRO több vetőmaggyártó cégnek adott engedélyt a vetőmagok előállítására és forgalmazására.

Kenyában mintegy 26 bejegyzett vetőmagcég működik, ebből 23 helyi és három multinacionális. A kenyai gazdaságokban elvetett vetőmagok mintegy kétharmadát hivatalos csatornákon keresztül szerzik be, és a kormány a minőség biztosítása és a vetőmagok által terjesztett kártevők és betegségek terjedésének visszaszorítása érdekében az engedélyezett vetőmagok használatát segíti elő.

A kormány szigorú szabályozását azonban bírálták a környezetvédők. Aggályosnak tartják ugyanis, hogy korlátozott a gazdák hozzáférése az őshonos vetőmagokhoz. Ráadásul így állandósul a kereskedelmi forgalomban lévő vetőmagoktól való függőség, és ezáltal súlyosabbá válnak a kistermelők pénzügyi terhei.

E kihívások ellenére a klímatudatos vetőmagok pártolói fenntartják, hogy az ellenálló fajták nemesítése kulcsfontosságú az élelmiszer-biztonság megőrzéséhez az éghajlatváltozással szemben. A tudósok, a gazdálkodók és a politikai döntéshozók közötti együttműködés elősegítésével a Nyota babhoz hasonló kezdeményezések reményt adnak, hogy a kenyai mezőgazdaság fenntarthatóbbá és ellenállóbbá válik.

Fotó: Pixabay