Mostantól 2050-ig a világnak 10 milliárd embert kell majd táplálnia. Az élelmiszer-ellátás azonban nem növekszik hatékonyan szerte a világon, és ugyanez igaz az elosztásra is.
Ennek eredményeképpen a termelők különböző módszereket keresnek arra, hogy hatékonyabban és a fogyasztókhoz közelebb termelhessék az élelmiszereket. A szabadföldi mellett egyre nagyobb teret hódít az üvegházban termesztett termékek előállítása, és az utóbbi időben megjelent a függőleges gazdálkodás is.
A vertikális farmok sokkal nagyobb hozamot produkálnak, a szabadföldihez képest 1 százalékkal kevesebb vizet használnak, és jobban meg tudják őrizni a tápanyagokat, mivel a terményt a termesztési helyhez közel használják fel, ami kedvezőbb ökológiai lábnyomot eredményez
– nyilatkozta Sonio Lo. A kockázati tőkebefektető 6,5 éve vágott bele a vertikális gazdálkodásba, és ő volt az egyik fő előadó a múlt heti SEPC Southern Exposure rendezvényen Orlandóban, Floridában.
Kihívások
Bár a modell ígéretesnek hangzik, Lo ismerteti a kihívásokat. A nagy tőkeigény miatt számos kockázati tőkebefektető szállt be a vertikális farmokba, és ez jelenti az első kihívást.
A kockázati tőkebefektetők számára nagy a tőkekapcsolat hiánya. A vertikális farmok nem a kívánt 150-szeres hozamot kínálják, hanem inkább háromszoros hozamot. Nagy a szakadék a mezőgazdaság és a technológia között. Amíg ez nem oldódik meg, addig a vertikális farmok nem fognak vállalkozási szintű hozamot elérni. Végső soron a nem nyereséges farmok el fognak pusztulni, és arra számítok, hogy sok kockázati tőkebefektető elveszíti a pénzét
– tette hozzá.
A fogyasztói területek közelsége más hozzáadott értéket ad a vertikális farmokon termesztett termékeknek.
Az energia-infrastruktúrában azonban változásokra van szükség ahhoz, hogy a folyamatot előremozdítsuk
– mondta Lo. Jelenleg 28 hektárnyi napelemre van szükség ahhoz, hogy egy 1,5 hektáros farm (60 000 négyzetméter) energiasemleges legyen.
A vertikális gazdálkodás másik kihívása a termékek ára.
– Gazdasági szempontból a vertikális mezőgazdaságok előtt még hosszú út áll. A leghatékonyabb farmok 4,50 dollár/font (1327,5 forint) áron tudják csupán kínálni a leveles zöldeket, ami sokkal magasabb ár, mint a szabadföldi növényeké – nyilatkozta Lo, aki a leveles zöldek után rátért a következő aggályos pontra. Észak-Amerikában ugyanis a legtöbb vertikális gazdaság a leveles zöldségek termesztésére összpontosít.
Véleményem szerint a terményportfóliónak bővülnie kell, mivel nincsen ekkora igény kizárólag salátafélékre. A bogyós gyümölcsök például potenciális lehetőségeket kínálnak ilyen tekintetben.
Hibrid modell
Van-e jövője a vertikális gazdálkodásnak? Igen, de Lo arra számít, hogy az elkövetkező években egy hibrid modell fog kialakulni.
– A vertikális farmok egyszerűen nem támaszkodhatnak örökké a kockázati tőkére – folytatta a szakember, aki szerint Észak-Amerika néhány nagyobb szabadföldi termesztője a CEA-t vizsgálja a bizonytalanság csökkentése érdekében.
Úgy vélem, hogy a következő öt évben nagyszerű kombinációk jönnek majd létre
– fejtette ki.
– Hatalmas lehetőség van a kisebb alapterületű, Starbucks üzlethelyiség-méretű farmok számára. Ha az európai kontinenst nézzük, sok bogyós gyümölcsöt a szabadban termesztenek, a termelők pedig igyekeznek áttérni az üvegházakra, amelyek tőkeigényesek. Látjuk, hogy Európában kis alapterületű, fedett bogyósgyümölcs-farmok jelennek meg, és azt hiszem, ezt fogjuk látni Észak-Amerikában is. A beltéri termesztés terjeszkedni fog, de egy olyan hibrid modellen keresztül, amely kontrollálja a szükséges tőke mennyiségét.
Forrás: https://www.hortidaily.com/article/9510697/how-will-the-vertical-farming-model-develop/
