Az állatok által végzett beporzás a globális élelmiszer-termelés egyharmadához járul hozzá. Mégis kevés kutatást végeztek arról, hogy a beporzók, valamint a pollen és a terményfajták mely tulajdonságai hatnak a termés minőségére a termények táplálkozási, érzékszervi és kereskedelmi értéke szempontjából.
A beporzók az ültetvényeken bizonyos mozgásmintát követnek, ami meghatározza, hogy milyen növényfajtákat keresnek fel, ezen keresztül pedig befolyásolják a termények minőségét.
A Göttingeni Egyetem kutatói azzal érvelnek, hogy a beporzók munkájának általános támogatása eddig túlságosan nagy hangsúlyt kapott – a termés minőségének rovására. Ez utóbbi ugyanis javítható lenne a beporzók fajspecifikus viselkedésének és a terményfajták szántóföldi elterjedési mintáinak figyelembevételével.
A beporzás is összetett folyamat
Az állati beporzás a világ legfontosabb terményeinek kétharmada számára fontos, és becslések szerint évente több százmilliárd dollár értéket „termel”. A teljesen vagy részben állati beporzóktól függő növények (például számos gyümölcs, dióféle és hüvelyes) az étrendünkben található C-vitamin több mint 90 százalékát, valamint táplálkozási szempontból fontos karotinoidokat és antioxidánsokat tartalmaznak.
A méhek például növelik a repcemag tápértékét a többszörösen telítetlen zsírsavtartalom és az összes olajtartalom növelésével, vagy növelik az avokádó olajtartalmát és gyümölcstömegét. A Göttingeni Egyetem kutatócsoportja hangsúlyozza, hogy figyelmet kell fordítani a beporzó faj, a növényfajta és az átvitt pollen jellemzőire – és arra, hogy ez a hármas kapcsolat hogyan befolyásolja a termés minőségét.
Figyelembe kell venni a beporzó mozgásmintáit
A különböző fajták közötti pollenátvitel meghiúsulhat, ha a beporzók viselkedése vagy a növények elrendezése megváltozik. A termés minősége tehát nemcsak attól függ, hogy mely és hány beporzó aktív, hanem attól is, hogy a különböző fajok térben és időben hogyan lépnek kapcsolatba egymással.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a jövőbeni kutatásoknak nemcsak a mennyiségre, hanem sokkal inkább a termés minőségére kellene összpontosítaniuk. Hiszen a jobb tápanyag-összetétel a fogyasztók egészsége szempontjából is fontos. Ez magában foglalja a keresztbeporzás elősegítését a kultúrnövények sokféleségének és a virágpor minőségének figyelembevételével.
Emellett össze kell hasonlítani az önbeporzású és a keresztbeporzású fajták minőségét, és a termesztőterületeket és a környező tájat úgy kell alakítani, formálni, hogy a beporzók a lehető leghatékonyabban mozoghassanak.
Fotó: Pixabay
