A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményéből kiderül, hogy a hazai csemegekukorica termelők jó reményekkel várhatják a betakarítást, a tavalyi aszályos, rossz év alacsony termése után. A kilátások pozitívak, panaszra nem lehet ok. Az idei év időjárása és körülményei kedveztek a csemegekukorica termés mennyiségének és minőségének egyaránt. Tekintsük meg részleteiben milyen tényezők alapján jutottak erre a pozitív következtetésre.
Átlagon felüli termésben bíznak a hazai csemegekukorica termelők. Bár a betakarítás csak július második felében kezdődik, a növények állapota a főbb termesztőkörzetekben ígéretesnek mondható. A feldolgozók előtt számos kihívás áll, a növekvő költségek mellett a kínai konkurencia is gondot okozhat.
Míg a múlt évben a rendkívüli aszály komoly veszteséget okozott a hazai csemegekukorica termelőknek, az idén kiváló szezonban bízhatnak a gazdálkodók. Az időjárási körülmények eddig kedvezően alakultak, a csapadék mennyisége és a hőmérséklet is ideális volt a csemegekukorica fejlődése szempontjából. A szakemberek szerint a tavalyi évvel ellentétben az idén az öntözetlen területeken is jó, közepes termésben bízhatnak a gazdálkodók. A csemegekukoricát szakaszosan vetik, az első betakarítási szakasz július közepén kezdődhet meg.
A termelők idén a piaci helyzetre sem panaszkodhatnak, a feldolgozók az év elején minden eddiginél magasabb áron kötöttek szerződést a gazdákkal, sok esetben előleget és öntözési prémiumot kínálva a termelőiknek. A gazdák helyzetét javítja az új támogatási rendszer is, amely kiemelten kezeli a zöldborsó és a csemegekukorica termelést. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy a különböző inputanyagárak jelenleg is magas szinten vannak, ráadásul az öntözés kapcsán is jelentősek a kiadásaik azoknak a termelőknek, akik nem állami vízművön keresztül jutnak öntözővízhez.
Ugyanakkor míg a termelők helyzete relatív kedvezőnek mondható, a feldolgozóiparnak számos kihívással kell szembenéznie. Egyrészt a január közepén ajánlott magas felvásárlási áraktól annak ellenére sem tudnak visszalépni, hogy a viszonyítási pontként használt árukukorica ára az év eleje óta nagyot esett. Másrészt a konkurencia is jelentősen szorongatja a hazai gyárakat.
Hazánk a világ egyik legnagyobb csemegekukorica termelő országa, a feldolgozott termékek piacán is nagyhatalomnak számítunk. A múlt év azonban változást indíthatott el, az európai uniós piacra ugyanis – a rossz termés miatti termékhiány okán – betörtek a kínai feldolgozók. Azt, hogy ennek milyen hatásai lesznek a későbbiekben a csemegekukorica piacára, egyelőre nem lehet megbecsülni. Az árakkal vélhetően nem tudunk majd versenyezni, hiszen a klimatikus adottságoknak köszönhetően az érintett tartományokban évente többször is betakaríthatják a termést. A legnagyobb versenyelőnyünk, hogy a délkelet-ázsiai termény beltartalmi értékei és íze messze elmarad a magyar csemegekukoricáétól.
Az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek Magyarországon csemegekukoricát, ez a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle hazánkban. A termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye 10 ezer hektár feletti termőterületével, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is több ezer hektáros területek vannak. A termőterület mintegy 70 százaléka öntözött, továbbá elterjedtek a szuperédes fajták, 70 százalékban azt vetnek.
A hazai csemegekukorica-fogyasztás elég alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként. Nem véletlen tehát, hogy az itthon előállított csemegekukorica-termékek mintegy 95 százaléka a külpiacokra kerül. Ez az egyik legjelentősebb agrár-exportcikkünk.
