2022 óta sok minden megváltozott a magyar mezőgazdaságban, az évszázad aszályára és az utána következő kihívásokra viszont a KITE Zrt. valós válaszokkal rendelkezik.
Irányt mutatunk – növénytermesztés változó környezetben címmel tartott szántóföldi bemutatót a KITE Zrt. június 18-án Nádudvaron. A rendezvényt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter nyitotta meg, a vendégeket pedig Dr. Szabó Levente vezérigazgató köszöntötte.
„Az elmúlt években jelentős változások történtek a világban, és ezek természetesen hatást gyakorolnak a magyar mezőgazdaságra is. A kihívásokra kétféleképpen lehet válaszolni: vagy elszenvedjük azokat, vagy az élükre állunk a változásoknak. A KITE Zrt. már 53 éve az élükre állt”
– kezdte beszédét a nádudvari agrárintegrátor cég első embere. Dr. Szabó Levente rámutatott arra is, hogy a szántóföldi növénytermesztők már 2022 óta érzékelhetik a terményárak lefelé mozgását, alacsony szinten stabilizálódását.
A költségek ugyanakkor nem csökkenek, így a Ft/ha-ban kifejezett fajlagos jövedelmek alacsonyabbak, mint korábban. Erre a KITE Zrt. a fenntartható gazdálkodási rendszer révén valós ökonómiai választ ad: mivel az inputanyagok kijuttatása differenciáltan és pozícionáltan történik, így 20–40 százalékos megtakarítás érhető el az élőmunka, a gépek igénybevétele, valamint az üzemanyag-felhasználás terén.
KITE Zrt.
„15–100 ezer forint pluszjövedelmet lehet elérni hektáronként és kultúránként fajlagos hatékonyságnöveléssel, ha a technológiákat nemcsak megvesszük, de rendszerbe illesztve alkalmazzuk is”
– emelte ki a vezérigazgató. Úgy véli, intenzívvé kell tenni a gazdálkodásunkat, és ha lehet, öntözzünk is. Az elmúlt 3-4 év ugyanakkor azt is megmutatta, hogy bizonyos területeken nem érdemes konvencionális növényeket termeszteni. Az őszi vetésű növények arányát növelni kell a vetésforgóban, és nemcsak a kalászosokat és a repcét, hiszen léteznek alternatív növények is. Ilyeneket a tavaszi vetésforgóba is beilleszthetünk, feltéve, ha a kukoricánál és napraforgónál jobban viselik a klímaváltozást.
„Hatékonyságjavulást nemcsak a ráfordítás oldalán lehet elérni, hanem eredményoldalon is. Két év alatt három betakarítást kell végrehajtani, például őszi vetésű borsó és árpa után, öntözött körülmények között rövid tenyészidejű kukoricát vagy napraforgót, így, ha hozamot nem is növelünk, a fajlagos jövedelmet mindenképp”
– zárta Dr. Szabó Levente.
Jövedelmező maradjon a gazdálkodás
A KITE Zrt. innovációs főigazgatója, Hadászi László Differenciálás országosan, differenciálás táblán belül címmel tartotta meg szakmai előadását. Összegzése szerint a változó környezetben is meg lehet találni a megoldásokat, és el lehet jutni oda, hogy a gazdálkodásunk jövedelmező maradjon. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy egy fenntartható termelési rendszer csak akkor működik, ha jövedelmet is tud termelni a gazdáknak, még ha kevesebbet is a 10–15 éve megszokottnál.
„Még fél évtizede is azt mondtuk, hogy a Magyarországon termeszthető fő szántóföldi kultúrák mindegyike jövedelmező lehet az ország egész területén. 2022 óta azonban drasztikus változást érzékelhetünk. Hiába mérhető éves szinten ugyanannyi csapadék, mint a 20 éves átlag, de nem akkor hullik le, amikor kellene, közben pedig az egyéb klimatikus tényezők, például a hőmérséklet emelkedése azt eredményezik, hogy a növény számára hasznosítható víz sokkal kevesebb”
– mondta Hadászi László. A szakember szerint a klimatikus vízmérleg (ez a lehullott csapadék mennyisége és a párologtatás különbségét takarja) immár negatív értéket vesz fel, az ország bizonyos részein megközelíti a -300 millimétert. Alapvetően más kockázati zónák kezdenek kialakulni, a kukorica száraz körülmények között sok helyen nem termeszthető jövedelmezően, de már az őszi búza és a napraforgó sem. Jelenleg a délnyugat-dunántúli és az északkeleti területek tudják a legjobb feltételeket biztosítani a kukoricának.
„Át kell gondolni a jövedelmezőség érdekében, hogy mit és hol termesszünk, és a termesztési körzetekhez kell igazítani a technológiát. Ehhez rengeteg adat a rendelkezésünkre áll, a fenntartható termelés keretrendszerét a precíziós gazdálkodásból származó adatok szolgáltatják”
– hangsúlyozta Hadászi László. Meglátása szerint azt sem elrugaszkodott dolog kijelenteni, hogy ahol nem megoldható az öntözés, ott július-augusztusban, amikor minden körülmény kedvezőtlen, ne legyen növény a felületen. Természetesen a táblák védelmére, takarására, nedvességmegőrzésére továbbra is gondot kell fordítani.
Az informatív előadásokat követően a KITE Zrt. két helyszínen tartott szántóföldi gyakorlati bemutatókat. Egyrészt a klímaadaptáció eszközrendszerét mutatták meg szárazgazdálkodásban, másrészt pedig a sikeres öntözés feltételeit, amelyeket ők a döntéstámogató rendszerben és a magas színvonalú termesztéstechnológiában látnak.
