A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 2016. június 2-án kalászos fajtabemutatóra várta a gabonatermesztőket és a téma iránt érdeklődőket.
A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 2016. június 2-án kalászos fajtabemutatóra várta a gabonatermesztőket és a téma iránt érdeklődőket. A program számos területet érintő szakmai előadások sorával kezdődött.
KÉPGALÉRIA A FAJTABEMUTATÓRÓL >>>
Dr. Bóna Lajos ügyvezető igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta a Gabonakutató Nonprofit Kft. működését, felépítését és a piacvezető innovációkat, valamint ismertette a gazdák által megfogalmazott, őszi búza fajtákat érintő legújabb elvárásokat. A 93 éves múltra visszatekintő Gabonakutató Nonprofit Kft. a legjelentősebb növényfajok mindegyikében rendelkezik nemesítési programmal és elismert fajtákkal. Kutatás és fejlesztés mellett az innováció és a marketing is kiemelt figyelmet kap, e négy terület harmonikus egysége alakítja a szegedi Gabonakutató egyediségét. Alap- és alkalmazott kutatás, valamint a nemesítés eredménye, a szellemi végtermék, vetőmag, fajta formájában jelenik meg a piacon, melyet hozzáadott értékkel – minimum az adott fajta igényeinek megfelelő termesztéstechnológiai ajánlással – kínálnak a gazdáknak. A szegedi fajták kereskedelmében legfontosabb a rugalmasság, partnerség. A Kárpát-medencei kereskedelmi hálózat kiépítése folyamatos, most készül a 12. kereskedelmi pont Temesvár mellett. A területi képviselők akár táblaszintű ismeretek alapján tudnak fajtát ajánlani a termelőknek. A Gabonakutató Nonprofit Kft. kínálati palettája a gazdák igényeinek megfelelően folyamatosan bővül. Jelenleg nem a termésminőség az elsődleges szempont a fajtaválasztás során, hanem a megfelelő termésszint elérése, mely természetesen jó minőséggel párosul. A GK Szilárd búzafajta ezeknek az elvárásoknak maximálisan megfelel; bőtermő és biztonsággal hozza a malmi minőséget.
A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül a legfontosabb szegedi innovációról esett szó. A Pannónia kincse a legkeresettebb szójafajta Magyarországon. Legkorszerűbb mikrobiológia kezeléssel, HiCoat technológiával kínálják a termelőknek. Kukoricában szuperkorai és korai szegmensben világszínvonalú hibridekkel rendelkezik Szeged. Az északabbra fekvő országokban ezeknek a hibrideknek nagy a jelentősége, komoly exportlehetőségekre van kilátás. Búzában piacvezetők, már négy év óta a GK Csillag a hazánkban legnagyobb területen termelt fajta, tritikáléból a GK Szemes a rekorder, de a GK Maros bizonyos esetekben (szélsőségesebb környezeti viszonyok esetén) képes felülmúlni azt. A tritikále egyre népszerűbb az egész világon, Németországban nagy az érdeklődés a szegedi fajták iránt. Takarmányként használható akár abrakként, szilázsként, szenázsként vagy szénaként, de legeltetni is lehet. Őszi borsóval vagy pannon bükkönnyel vetve kiváló tápértékű takarmányt biztosít. Humán fogyasztásra is ajánlott, búzaliszthez 10 %-ban adott tritikále barnaőrlemény felhasználásával ízes, jó beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező kenyér süthető.
A következő előadás témája a búzát, kukoricát és repcét jellemző piaci trendek és a terménypiaci aktualitások voltak. Dr. Potori Norbert az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója a gabona világpiaci helyzet kialakulásához vezető globális folyamatok elemzésével segítette a sok tényező közötti eligazodást. A 2015/16-ös gazdasági évben őszi búzából a globális termelés rekordszintet ért el, a betakarított termés összesen 734,1 millió tonna volt. Kukoricából 2014/15-ös gazdasági évben termett rekordmennyiség, 1013,5 millió tonna. A világ legnagyobb búzatermelője, az Európai Unió 156,5 millió tonna búzatermésre számít a 2016/2017-es gazdasági évben. Termésvárakozások 2016-ra az EU-ban a következőképpen alakulnak: Franciaországban, Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Csehországban és hazánkban is a búzatermesztés visszaesése valószínűsíthető.
A búza világkereskedelmét a globális termelés és a felhalmozott készletek mellett az exportőrök piaci pozíciójának változása, a fizetőeszközök egymáshoz való viszonyának alakulása erősen befolyásolja. A búza világpiaci helyzetére például nagy hatást gyakorol a kőolaj világpiaci árának mélyrepülése, mert ennek következtében az orosz rubel leértékelődött, ami az ország exportját ösztönző hatású. E folyamatok eredményeképpen Oroszország búza és kukorica kivitele megnőtt, jelenleg alig van szabad árualap az országban. Az ukrán hrivnya USA dollárhoz viszonyított leértékelődéséhez a belpolitikai instabilitás vezetett, míg az argentin peso romlását a kormányváltás nyomán életbe lépett új intézkedések okozták. E folyamatokkal magyarázható, hogy az argentin búza már itt kopogtat az EU piacán.
A brazil reál mélyrepülése viszont a kukorica világkereskedelmi viszonyaira hat alapvetően. A kukorica vetésterülete az USA-ban 6 %-kal, Ukrajnában 10 %-kal, Oroszországban 13 %-kal nőtt, míg Brazíliában nem változott. A kukorica világpiaci árára két ellentétes irányú folyamat mozgatja. Brazíliában a mostanában betakarításra kerülő téli kukorica (szafrina) terméseredményére az El-Nino jelenség negatív irányban hatott, a reál leértékelődése viszont a meglévő készletek kisöprését ösztönözte. Ebből következően Brazília jelenleg keresi a kukoricát a piacon, az állattartók nagyon szorult helyzetben vannak. Kínában viszont a kormány döntése értelmében 2016. október 1-től megszűnik a kukorica belpiaci felvásárlása, itt valószínűleg a termelők szójára fognak átállni.
A világpiaci repceárak felfelé mozdultak el, mert az EU repcetermesztés csökkenése valószínűsíthető. Kanadában is csökken a repcetermő terület. Előre láthatólag 3,5 millió tonna importra lesz szüksége az EU-nak a belpiaci igények kielégítésére.
Virágné Pintér Gabriella az őszi kalászosokat jellemző termőterületre, termésátlagokra vonatkozó adatokat mutatta be. A Gabonakutató Nonprofit Kft. kereskedelmi osztályvezetője kiemelte a műtrágyázás, a termesztéstechnológia betartásának és a fémzárolt vetőmag használatának jelentőségét, majd ismertette a kiváló terméshozamú, egyben jó minőségű és megfelelő alkalmazkodóképességű szegedi búzafajtákat. 2016-ban őszi búzából csökkent, őszi árpából nőtt, míg tritikáléból stagnált a termőterület nagysága Magyarországon 2015-höz képest. Őszi búzát legnagyobb területen Jász-Nagykun-Szolnok megyében (109 079 ha), őszi árpát (30 370 ha) és tritikálét (22 030 ha) Bács-Kiskun megyében termelnek. A búza termésátlagok elmúlt 50 évi alakulásának elemzéséből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a rendszerváltásig a magyar a német és a francia termésátlagok növekedését jellemző görbék egymással párhuzamosan futottak, 1990 környékén azonban a hazai termésátlagok leszakadtak a nyugat-európaiaktól. Az egyik fő ok a műtrágyahasználat drasztikus visszaesésében keresendő, a másik tényező az alacsony felújítási arány. Napjainkban egyre több gazda fordul a mennyiségi búzatermesztés irányába, mely csak fémzárolt vetőmag használata és a termesztéstechnológiai előírások pontos betartása mellett valósítható meg. A Gabonakutató Nonprofit Kft. kínálatában megtalálható fajták széles választéka áll a termelők rendelkezésére. A GK Szilárd a korszerű, erős szárral rendelkező, legnagyobb termőképességű búzafajta (9,3 t/ha), mely jó minőségű termést biztosít. A GK Békés, a GK Ígéret és a GK Futár javító minőségű búzák, kórtanilag stabil alapanyagok.
A GK Körös jó termőképességű, jó agronómiai tulajdonságú fajta, mellyel olcsóbb technológiával is viszonylag jó termés érhető el. A GK Pilis jó minőséget adó, kórtanilag stabil fajta, a GK Petur, a GK Berény és a GK Kalász egyszerűbb körülmények között is jó termést adó fajták. A legnépszerűbb búzafajta a GK Csillag, mely jó termésszintet, megfelelő minőséget biztosít, mindemellett kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Két új kalászos újdonságot is kínál Szeged a gazdáknak: GK Bakonyt a korai szálkás javító minőségű búzát és a GK Julidur középérésű durum búza fajtát.
Az országos szaporító terület és az őszi kalászosok szaporító területének alakulásáról, a fémzárolt vetőmaghasználat elterjedtségéről tájékoztatta a termelőket és az érdeklődőket Polgár Gábor. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója ismertette a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtakatalógusban regisztrált búzafajták számát, a hazai és a külföldi genetikák arányát. Az ország vetőmag szaporító területe 2015-ben 107 197 hektárt ért el, mely az előző évhez képest alacsonyabb szint. Annak ellenére, hogy az országos szaporító terület csökken, a fémzárolások az EU-csatlakozás előtti szintre növekedtek, összesen 318 522 tonna vetőmag fémzárolására került sor tavaly. 2015 az őszi búza szaporító terület szempontjából mélypontot jelentett, mindössze 23 501 hektáron állítottak elő vetőmagot. A fémzárolt mennyiség 92 254 tonna volt. Ezekből az adatokból az olvasható ki, hogy a vetőmag szaporító területekben még nagy tartalékok vannak. Búzából 2016-ban a Nemzeti Fajtajegyzékben regisztrált fajták száma 171+8 (8 tavaszi búza fajta), míg a Közösségi Fajtakatalógusban 2297 fajta szerepel. Tritikáléból ezek az értékek a következőképpen alakulnak: 17+1 és 320. Őszi búza területeinken folyamatosan nő az EU-fajtajegyzékből származó fajták részaránya (2015-ben 31 %). A Nemzeti Fajtajegyzékben a magyar fajták aránya őszi búzából 54 %. Tavaly 13 395 ha vetőmag szaporító területen magyar búzát vetettek, míg 5556 ha-on franciát. Összességében a vetőmag szaporításokban 70 hazai és 100 külföldi fajta található meg őszi búzából.
Az őszi kalászosok felújítási aránya búzánál 24,9 %, míg tritikále esetében 21,4 %. Ezekkel az adatokkal még nem lehetünk elégedettek, ez az Európai Unió országai között a középmezőnyhöz elegendő.
A gazdáknak a megfelelő fajták kiválasztásához nyújt segítséget a GOSZ-VSZT posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere, ugyanis az újonnan piacra kerülő fajták itt mérettetik meg magukat. Az eredmények a VSZT honlapján megtalálhatók.
A kalászosok után repce következett. Bácsi János a Gabonakutató Nonprofit Kft. területi képviselője a sikeres repcetermesztés alapfeltételeiről, a hibridhasználat előnyeiről és a GK repce hibridek értékmérő tulajdonságairól beszélt. Az európai biodízel-előállítás hatására jelentősen nőtt a repce iránti kereslet. Az exportnövekedés Magyarország számára is jó lehetőségeket teremt, ennek következtében stabilan 200 ezer hektár felett van a repcetermő terület nagysága, mely a gabonatúlsúlyos vetésszerkezetbe kiválóan beilleszthető. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 20 ezer hektáron, míg Bács-Kiskun megyében 14 ezer hektáron termesztik. A repce piaci helyzete jelenleg is kedvező a készletek alacsony szintje miatt. A 2000-es évektől a hibridrepcék jelentős térnyerése figyelhető meg, mely a termesztéstechnológiai előírások betartásának erősödésével a terméseredmények 40 %-os növekedését eredményezte. A Gabonakutató kínálatában a hibridek közül GK Csenge és a GK Réka áll a termelők rendelkezésére, valamint a GK Gabriella fajta. A GK hibridek értékmérő tulajdonságai közül kiemelést érdemel a magas hozam és termésstabilitás, a kimagasló adaptációs képesség, az őszi gyors fejlődés, valamint a tavaszi gyors regenerálódás, továbbá az erős stressz-tolerancia, magas műtrágya-reakció, kiváló olajminőség és a jó szárszilárdság. A sikeres repcetermesztés alapfeltétele a termesztéstechnológiai elemek betartása, melynek része a regulátor-, fungicid- és levéltrágya-használat. NPK műtrágyát 3:1:1 arányban igényli a repce, a megfelelő mennyiségű foszfor és kálium nélkül nem alakul ki az elvárt télállóság. Termőhelyül jó vízgazdálkodású, termékeny talajú táblát kell választani, ahol két kalászos közt sikerrel termeszthető.
Az előadásokat követően a Gabonakutató Nemesítő Telepén került sor a délelőtt folyamán az előadásokon megismert fajták szántóföldi bemutatására. Az időjárás is a programokhoz igazodott, a szabadtéri bemutató és szakmai konzultáció idejére átmenetileg feloszlottak a bőséges csapadékot hozó felhők.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
