Az idei évben Somogy megyét leszámítva csökkent a szója vetésterülete, a kukorica esetében a globális készletek tovább nőnek.
A sok évtizedes hagyományok szellemében, de a jelenkor kihívásainak megfelelve rendezték meg szeptember 6-án, Kiszomborban azt a fajtabemutatót, ahol az országhatáron innenről és túlról érkező termelők, vetőmag-forgalmazók ismerkedhettek meg a Gabonakutató aktuális kukorica, cirok és szója fajtakínálatával.
A rendezvényt Bóna Lajos ügyvezető igazgató nyitotta meg, Szépe Ferenc (főosztályvezető, FM MgF) pedig köszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy a klímaváltozás árnyékában minden korábbinál nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a fönntarthatóságnak, amiben a monokultúrának nincs helye sem a vetésszerkezet alakításakor, sem az értékesítésben. Ez utóbbi olvasatában azt jelenti, hogy csupán alapanyag-értékesítésre nem szabad berendezkedni, törekedni kell legalább részben a földolgozásra és a földolgozott termékek értékesítésére, akár egyénileg, akár másokkal együtt. „A magyar mezőgazdaság minőségre van ítéltetve” – mondta. A termelők nem tudnak a magyarnál sokkal nagyobb agráriummal rendelkező országok tömegtermelésével versenyezni, a kitörési pont egyértelműen a minőségi termelés, amihez a Gabonakutató GMO-mentes, minőségi vetőmagjai kiváló alapot adnak.
Röviden az egyes kultúrákról…
Bóna Lajos a cirok kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a most még „kis növényként” aposztrofált növénykultúra a klímaváltozás és a talajadottságok okán mindinkább versenyképes alternatívája a kukoricának, sőt, egyes területeken mind jobban átveszi annak szerepét Európában, de Európán kívül is – ezt a folyamatosan növekvő piaci szegmenset szeretné a Gabonakutató mindinkább lefedni. A szója szintén sokáig kis növénynek, sőt, „alvó kultúrának” számított a Gabonakutatóban, ám az elmúlt években ez a faj „fölébredt Csipkerózsika-álmából” és lendületesen nő a kereslet a cég fajtái iránt nem csak belföldön, de külföldről is, amiben sokat nyom a latban az is, hogy ezek egytől-egyig nem GMO-fajták.
Bóna Lajos csatlakozott Szépe Ferenchez a klímaváltozással kapcsolatos kihívások említésével, hangsúlyozta a vetésváltás és vetésforgó, a minél több kultúrára alapozott növénytermesztés fontosságát a biológiai sokféleség megőrzése és a talajvédelem szempontjából egyaránt. Ami a kukoricát illeti, elismert, a rendszerváltozás után a kukoricában valaha „nagyhatalomnak” számító Gabonakutató piaci részesedése nemcsak jelentősen visszaesett, de egyre komolyabb konkurenciával találta magát szembe a cég, ami azóta még keményebb versennyé vált.
A Gabonakutató ebben a megváltozott helyzetben elsősorban a szuperkorai fajtákkal tud kitűnni a versenytársak közül, ezekkel az északabbra fekvő országok piacán is jó eséllyel jelenik meg, de komoly munka folyik a középérésű (FAO 400) fajtacsoportba tartozó hibridek előállítása érdekében is (GK 413, GK 414). A Gabonakutató igyekszik ott lenni a silókukoricák vetőmagpiacán is, ahol kifejezetten erre a célra nemesített hibridekkel jelennek meg (pl. GKT 3476) a korábbi nemesítésű, kettőshasznosítású hibridjeik mellett (GK 475 és GK 521), de tud ajánlani kifejezett élelmiszeripari fölhasználásra alkalmas hibridet is.
Milyen piaci kilátásaink vannak?
Bidló Gábor (Budagabona) piaci elemzésben leszögezte, hogy a globális búzakészletek növekedése negatívan hat az árakra, Európán belül viszont a jelentős francia kiesés valamelyest fékezhetné ezt, ha az orosz termés nem lett volna kiugróan jó. A kukorica esetében is úgy látszik, hogy a globális készletek tovább nőnek, mivel a termelés az idei évben is meghaladja a fölhasználást, ami a termelők számára áresést vetít előre. Európában, úgy tűnik, szinte minden jelentős termelőnél jóval elmarad a várható termés a két évvel ezelőtti rekordhoz képest, de messze nincs olyan visszaesés, mint amit még néhány hónappal korábban prognosztizáltak az elemzők. Ez azt is jelenti, hogy a most betakarítandó termés értékesítésekor nem szabad elhamarkodott döntést hozni, minden esetben meg kell előznie az eladást egy alapos piaci elemzésnek. Az egyértelmű, hogy noha az EU minden évben kukoricaimportra szorul, a hiányzó mennyiséget az idei évben is „kényelmesen” be lehet szerezni Ukrajnából, hiszen az ottani várható termés az idén, hasonlóan a korábbi évekhez, tízmillió tonnát jóval meghaladó export árualapot tesz lehetővé.
Ezek az adatok egyértelműen befolyásolják a hazai piaci folyamatokat is, amiben szerepet játszik az is, hogy a becslések szerint még júniusban is jelentős ókészlet volt búzából az országban, ami szeptemberre „kopott el” komolyabban.
Bildó Gábor optimista a kukorica idei termésátlagát illetően, szerinte ez el fogja érni a 8 t/ha-t, a betakarítandó termés pedig összességében akár 8,5 M t is lehet – mivel a belföldi szükséglet nagyjából 4,5-5 M t, így várhatóan 3,5 M t export árualap képződhet, ennek nagyjából egyharmada a korábbi évekhez hasonlóan is Olaszországba kerül majd. Az árak egyértelműen nem függetleníthetők a világpiaci folyamatoktól, ami elsősorban a trendekre igaz, a számokra nem föltétlen – ezt jól mutatja, hogy a budapesti gabonatőzsdei árak következetesen és hosszú ideje 15-30 euróval elmaradnak például a párizsi tőzsdei áraktól.
Az újdonságokról…
A Gabonakutató kukorica-újdonságairól Széll Sándor számolt be, aki bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy minden évjárat más, a termés maga pedig három tényezőtől függ: a fajtától, az alkalmazott technológiától és az időjárástól. De míg az első kettőt a termelő befolyásolni tudja, a harmadikat csak nagyon szerény mértékben, amit nagyon jól mutatnak az elmúlt másfél évtized szélsőségesen jó vagy rossz termésátlagai – ezekkel együtt sok év átlagában a kukorica országos termésátlaga folyamatosan nő és mára meghaladja a hat tonnát hektáronként.
Ami az alkalmazott agrotechnikát illeti, Széll Sándor szerint a kisparcellás kísérletek tapasztalatai azt mutatják, elsősorban a vetésidő az, ami leginkább meghatározza a majdani termésszintet – minél később vetünk a megszokott, áprilisi vetésidőhöz képest, annál kisebb lesz a termés és nagyobb a betakarításkori szemnedvesség. Azonban erre is van orvosság: a Gabonakutató új, szuperkorai hibridjeit március vége és július közepe között vetve szemesként vagy silóként is betakaríthatjuk a kukoricát (természetesen a legkésőbbi vetésidők esetében már csak silóként, akár másodvetésként is.
Mi a helyzet szójafronton?
Hiába a jó támogatási lehetőség és a kultúra kukoricával szembeni jövedelmezőségi előnye, az idei évben Somogy megyét leszámítva csökkent a szója vetésterülete, Csongrád megyében pl. 50%-kal, ami valahol az mutatja, hogy „a gazdák nem tudnak jól számolni”, az ország pedig nem elégedhet meg 60-65 ezer hektárnyi szójával.
Ezzel együtt a Gabonakutató igen jól szerepel a vetőmag-piacon, hiszen a vetésterület nagyjából egynegyedén szegedi szójafajtákat termesztenek a gazdák. A vevők kiszolgálásában sokat számít, hogy a cég „magra szerel ki”, amihez hatékony oltás társul, a fajták tőszám szempontjából rugalmasan viselkednek (nem determinált növekedésűek), van választék érésidő tekintetében, és nem mellékes, hogy a Gabonakutató kellő háttértámogatással áll a termelők részére – mindezeket már Garamszegi Tibor, a cég egyik területi képviselője osztotta meg a hallgatósággal.
Töretlen a repce karrierje
Virágné Pintér Gabriella szerint a repcét az európai biodízel-ipar generálta kereslet előtérbe helyezte, vetésterülete többek között emiatt hazánkban is jelentősen nőtt. Ezzel párhuzamosan a korábbi, 1,5-2 tonnás hazai termésátlag mára mintegy 3 tonnában stabilizálódott, a 2013-as félmillió tonnáról mostanra 800 ezer tonna fölé nőtt a 200 ezer hektár fölött stabilizálódott vetésterületről betakarított összes termés, a legnagyobb repcetermelő megye pedig Jász-Nagykun-Szolnok lett mintegy 20 ezer hektárral. Ez jól mutatja, hogy a kultúra termesztése mára a Dunántúlról átkerült az Alföldre.
A repce termesztése iránti kedvet növeli, hogy az évjárat-kockázat a technológiának és a korszerű fajtáknak köszönhetően folyamatosan csökken, az árbevétel kiszámítható, az árak stabilak. A repce vetőmag-piacon már hibrid fajtákkal (GK Csenge, GK Réka) jelen van a Gabonakutató is, miközben a GK Gabriella egy lassan kiszoruló, de sokfelé még mindig kedvelt fajtájuk. A cég belföldön és külföldön egyaránt komoly erőfeszítéseket tesz az értékesítés növelésére. Itt a külföld elsősorban a keleti piacokat jelenti, ideértve Ukrajna és Oroszország mellett Iránt is, ez utóbbi a közelmúltig nem számított a Gabonakutató hagyományos partnerének.
Vargáné Pintér Gabriella aláhúzta, a repce sikeres termesztésének alapfeltétele az igényes technológia alkalmazása és betartása, ahol a legnagyobb termés 3:1:1 NPK-arány mellett érhető el, de önmagában a nitrogén kijuttatása nem elég! A szeptemberben már földbe kerülő repcéhez kapcsolódva megjegyezte, hogy aki még nem választott magának őszi búzát, a Gabonakutató mennyiséget és minőséget is termő, jó alkalmazkodóképességű fajtákkal áll a termelők rendelkezésére, köztük az ország legsikeresebb búzafajtájával, a GK Csillaggal és az ígéretes, nagy termőképességű GK Sziláddal. Ha pedig már őszi kalászosoknál tartott, a gazdák figyelmébe ajánlotta GK Judy őszi árpát, valamint az őszi vetésű tritikálé-fajtákat és az őszi zabot.
Mit mutatott a szabadföldi bemutató?
Az elmaradhatatlan szabadföldi bemutatót megelőző napon 15 mm csapadékot kapott a terület, ezzel együtt nem akadályozta meg a résztvevőket a hangulatos terepprogramban. A látványosan kialakított kukorica fajtasort két területi képviselő mutatta be, kiemelve többek között a ’Sarolta F1’-et (FAO 290), ami a Gabonakutató egyik legjobb, korán betakarítható, jó vízleadó képességű hibridje, karotinban gazdag, és nem mellékesen jó elővetemény őszi búzához. A cirok, silócirok és szudánifű parcellák, ahogy már megszoktuk az évek során, nagyon tetszetősek voltak,
A ’Róna-1’ és az ’Áron’ esetében például nagyon jó ötlet volt a FAO 480-as hibridekkel történt együttes vetés, amivel mindennél jobban érzékeltetni lehetett, hogy ezeket a silócirok-fajtákat érdemes kukoricával együtt vetni. Azt azonban mindig a cél határozza meg, hogy melyik fajtára essen a gazda választása – ugyan az ’Áron’ akár 10 tonnával is többet ad egy hektáron, mint a ’Róna-1’, ám ez utóbbi jóval nagyobb cukortartalommal bír, ami az állatok szempontjából fontos lehet…
A szintén bemutatott két silócirok-hibrid viszont szárszilárdságával tűnik ki, ezzel messze fölülmúlják a piacon jelenleg elérhető hibrideket, fajtákat.
Az ’Akklimat’ szudánifű széna készítésére is alkalmas, mivel vékony szára erre alkalmassá teszi – a bemutatón látott parcellát másfél hónappal korábban egyszer már levágták, méghozzá bugahányás előtt, ennek ellenére nagyon szép állományt mutatott a fajta.
Somogyi Norbert, NAIK
