Növénytermesztés

Már a gazdálkodókat is hibáztatják a rovarok pusztulásáért

Agrofórum Online

A német szövetségi kormány szerint az utóbbi 10 év intenzív mezőgazdasága tehető felelőssé a rovarpusztulásért, amiben a talajmunkák is közrejátszanak.

A szövetségi kormány a vörös listában felsorolt, veszélyeztetett állat-, növény- és gombafajokra hivatkozik: a 12 984 értékelt faj közül 571 kihalt vagy legalábbis eltűnt, további 4159 faj pedig veszélyeztetett státuszú. Egy közelmúltban közzétett, 560 vörös listás fajt értékelő elemzés szerint 71 százalékuk egyedszám csökkentésében vagy a kihalásukban jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság. 

Különféle német tanulmányok azt is bizonyítják, hogy nemcsak a fajszám, hanem a különféle repülő rovarok egyedszáma is jelentősen, negyedével-harmadával visszaesett még a védett területeken is. A művelt területeken 29%-kal kevesebb rovarfajt sikerült kimutatni, a veszélyeztetett fajok esetében 56%-kal kevesebbet. Globálisan pedig évi egy-másfél százalékkal csökken a rovarok mennyisége és fajszáma.

A szövetségi kormány elismerte, hogy a mechanikus talajmunkák jelentik a legnagyobb problémát, mivel mind a rovarok, mint a madarak élőhelyét tönkreteszik. A szántás és egyéb intenzív talajművelő gyakorlatok ráadásul talajeróziót idéznek elő.

Más szemszögből nézve viszont a talajművelésnek nagy jelentősége van a gyomirtó szerek káros hatásainak mérséklésében. Bizonyos kutatásokban kimutatták ugyanis, hogy a glifozát többféle rovarcsoportra is káros hatással van, ha azok a növénnyel együtt közvetlenül elfogyasztják, például a beporzást végző poszméhekre is.

Ördögi kör lehet ez, hiszen a termesztett növények háromnegyede kifejezetten igényli a beporzást, aminek köszönhetően több termést ad, más rovarok pedig a lebontó folyamatokban játszanak fontos szerepet, vagy a károsnak ítélt szervezeteket ritkítják.

Persze hozzászokhattunk már, hogy nem minden fehér vagy fekete. A független EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) más véleményen van: szerintük nem lehet bizonyítani, hogy a glifozát hatással van a biológiai sokféleségre, mivel az eddig elvégzett vizsgálatok ennek kimutatására nem voltak alkalmasak. Ráadásul a biológiai sokféleséget számos tényező befolyásolja, amelyeket még nem kutattak átfogóan.

(Fotó: BiggiBe/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

A cirok gyomirtásának kihívásai + videó

2025. június 27. 16:10

A cirok növényvédelmi kihívásainak zömét a gyommentesítés képezi. Soron következő videónkban ezt a témakört járjuk körbe - A tábla széléről.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

A borászoknak szembe kell nézni a klímaváltozással

2021. március 30. 09:22

Exkluzív szakértői beszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra, szőlőtermesztésre és borkultúrára gyakorolt hatásáról. A Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté által vezetett fórumon a meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, és ennek jelei az agráriumban, illetve a borászati ágazatban is egyértelműen láthatók, a szakma azonban készül a kihívásokra.

Már megjelent az áprilisi Agrofórum!

2019. április 15. 17:04

Vajon mi áll a hazai burgonya termőterület drasztikus csökkenésének hátterében, melyek az ágazat fejlesztési lehetőségei, fellendülhet-e ismét a burgonyatermesztésünk?

Betanított munkásokat várnak az agrárcégek

2018. április 9. 10:57

A vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését.

Enyhén nőtt a mezőgazdaságban dolgozók száma

2020. november 10. 06:17

A 2020. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer fő volt hazánkban, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon állt.