A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott. A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja. Az aszályos Kelet-magyarországi területeken a parlagfű generatív fejlődése is felgyorsult, ezért napról-napra nő a virágzó növények mennyisége. A Dunántúlon a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően a természetes vegetáció és a mezőgazdasági kultúrák fejlettek, jobban kordában tartják a parlagfüvet, de már ott is megjelentek a virágbimbós, virágzó növények.
Az országra általánosan jellemző, hogy a föld, dűlőutak széle erősen fertőzött, ott jellemzően 40-50 cm magas parlagfű, a hajtásvégeken már megjelentek a virágbimbók és a virágok. A szántóföldeken parlagfű elsősorban a táblaszegélyeken fordul elő, illetve azokon a táblákon, ahol a száraz időjárás miatt gyomirtó szerek gyengébb hatást biztosítottak és a kultúrnövény sorai nem záródtak. A művelt területeken jellemzően még csak zöldbimbós fejlettségű növények fordulnak elő. Az Alföldön és a Dunántúl déli területein elkezdődött a gabona betakarítása, a gabonatarlón tömegesen megjelenő parlagfű évek óta komoly probléma, ezért figyelmet kell fordítani a tarlók ápolására, gyommentesítésre. A ruderális, de bolygatott területeken szintén fejlett növényeket találunk, melyek többsége már bimbós, illetve virágzik.
Azutak mentén folyamatosan kaszálnak, a főutak széle jól karban van tartva, csak a kis forgalmú alacsonyabb rendű utak szegélye gyomosabb, parlagfűvel fertőzött.
Rövidesen elkezdődik a parlagfű tömeges virágzása és levegőben a pollen koncentráció eléri az 50 pollen/m3 értéket mely már allergiás reakciókat okoz. Ezért az allergiásoknak célszerű már most felkészülni.
Az aktuális pollenhelyzetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján tájékozódhatunk.
A védekezés továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, fontos, hogy a talajbolygatás helyett a kaszálást, illetve kémiai gyomirtást részesítsük előnyben. A kaszálási fordulók szükségességét nagyban befolyásolja a kaszálás minősége, ezért törekedjük a lehető legalacsonyabb vágási magasság elérésére.
A parlagfű irtását a virágbimbók kialakuláság el kell végezni, ezt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény 17. § (4) pontja előírja, amennyiben ez nem történik meg a földhasználó bírságra számíthat.
A parlagfű elleni védekezés össztársadalmi érdek, ezért az irtásban mindenkinek a lehetőségeihez mérten részt kell vennie.
