Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

Előrejelzési és megfigyelési módszerek zárt termesztőberendezésben

Előrejelzési és megfigyelési módszerek zárt termesztőberendezésben

Agrofórum Online

Megelőzés és visszaszorítás, megfigyelés, döntéshozatal, nem kémiai módszerek, peszticid kiválasztása, csökkentett növényvédőszer használat, anti-rezisztencia stratégiák, értékelés. A manapság sokat emlegetett integrált növényvédelem 8 alapelve. Elsőre bonyolultnak hangzik? Nem az.

Ha egy kicsit is elkezdtünk nyitni a tudatos növényvédelem felé – márpedig hiszem, hogy elkezdtünk -, akkor talán már Önökkel is előfordult, hogy betartották a vetésforgót, ellenálló fajtát választottak, időben elvégezték a metszést, kitettek egy feromoncsapdát vagy egy ragacslapot, nem csak a szomszéd Gyuri bácsi növényvédőszeres stratégiáját követve fújták le az almát, hanem utánajártak a megfelelő peszticidnek és dózisnak, de még jobb esetben már a Bacillus thuringiensis sem egy ismeretlen varázsige. Ha ezek közül bármelyikkel találkoztak, szeretnék gratulálni, mert az integrált növényvédelem valamelyik alapelvét követték. Ám mielőtt hátradőlnénk, fontos tudni, hogy ezeknek a folyamatoknak egymásra kell épülnie. Hiába választottuk ki kertészetünk számára a legjobb inszekticidet, ha kihagytuk a metszést, és fogalmunk sincs róla, rajzik-e az almamoly.

A mai cikket elsősorban azoknak ajánlom, akik a megelőző intézkedéseket már ismerik a zárt termesztőberendezésükben (legyen az öko vagy konvencionális művelésű), és szeretnék elsajátítani a megfigyelési, előrejelzési módszereket is. Azoknak is hasznos lehet az iromány, akikben felmerült a biogazdálkodás lehetősége, de eddig nem mertek belevágni az ismeretek hiányában. Ez jó alapot adhat arra, hogy ne féljenek eltérni a megszokásoktól, és merjenek kérdezni, segítséget kérni az újításra.

Minden növényvédelmi beavatkozást, legyen szó kémiai készítmény, vagy természetes ellenségek felhasználásáról, meg kell előznie a megfigyelésnek, szemrevételezésnek. Csak így tudjuk meghatározni a kezelés időpontját a hatékony eredmény eléréséhez. Már a kiültetéstől kezdve érdemes szemlét tartanunk a kártevők és természetes ellenségek arányának, mennyiségük változásának megállapításához. Jelöljünk ki néhány (1000 m2 alatt legalább 3, efelett pedig 4-500 m2-enként 1) pontot, amit rendszeresen megvizsgálunk, és jegyzeteljük az adatokat. A szemmel látható egyedeket számoljuk le, az apró, megbújó és gyorsan mozgó állatkák pedig egy papírlapra kopogtatva a növényről, szintén gyorsan megszámolhatók. Így hamar képet kapunk arról, hol indul a fertőzés, mennyire szaporodnak és érvényesülnek a természetes ellenségek, és a fertőzési gócpont milyen mértékben változik.

Ragacsos színcsapda, kék és sárga (Fotó: csalomoncsapda.hu)

Az igen nagy kárt okozó, korábbi cikkben részletesebben leírt atkákat nem tudjuk megszámolni, így az ő jelenlétükre a gyakori szignalizáció során a növényi tünetekből következtethetünk. A szélesatkák főként a fiatal hajtáscsúcsokon károsítanak, így a hajtáskezdemények torzulnak, kanalasodnak. A takácsatka a levél fonáki részén, az érzugokban szeret megbújni, szívogatása nyomán a növényi részek világosodnak.

A ragacsos színcsapdákról, fogólapokról is biztosan mindenki hallott már, ám nem mindegy, melyik színt mire használjuk. Zárt termesztőberendezésben két színt alkalmazunk: kéket és a sárgát. Előbbi a tripszek, utóbbi pedig a levéltetvek, molytetvek, aknázólegyek jelölésére és gyérítésére alkalmas. Mivel ezek a csapdák különböző méretben is kaphatók, ezért a nagyobb felületűeket bátran helyezzük a fertőzési gócpontok (lásd megfigyelés) közelében besűrítve, hiszen csökkenti az állományt.

Ha csak a kisméretű jelzőlapokat használjuk, a hajtatóház méretétől függően 100-500 m2-enként egyet kell kitenni a fűtőtestek, nyílászárók közelébe. (Vásárláskor a gazdaboltos is segít, de a leírást se felejtsük el végigolvasni a helyes használatról.) Üres termesztőberendezésbe a talaj fölé is elhelyezhetünk kék ragacslapokat, hiszen a tripszek a talajban élnek. Fontos, hogy a lapokat a növény fölé 20 cm-rel, függőlegesen tegyük, kivéve az aknázólégy (sárga lap) fogására, ahol vízszintesen. Ha a természetes ellenségeket már betelepítettük, a színcsapdákat ne sűrítsük, mert akár a hasznos szervezeteket is gyéríthetjük vele.

Sárga lap (Fotó: csalomoncsapda.hu)

Végül a szexferomon csapdáról se feledkezzünk meg, amely jelen esetben a hímivarú bagolylepke rajzásának nyomon követésére szolgál (az imágót jelzi, ezáltal a lárva kártételét időben megakadályozzuk). A gyapottok-bagolylepke első nemzedéke általában májusban, a 3., legveszélyesebb nemzedéke pedig augusztusban várható. A csapdák kihelyezését is ekkorra időzítsük. Fontos tudni, hogy ez a módszer előrejelzésre szolgál, az egyedeket nem gyéríti kellő mértékben.

Bízom benne, hogy ezzel a kis rövid összefoglalóval kedvet kaptak a megfigyelési módszerek elsajátításához. Ne féljenek kérdezni a szakemberektől, hisz mindannyiunk közös célja a tudatos növényvédelem.

Felhasznált irodalom: Budai Csaba – Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek

Képek forrása: csalomoncsapdak.hu

Biogazdálkodás: bejelentkezéstől a tanúsítványig

2019. november 1. 11:43

Számos olyan gazdálkodóval találkozom a hétköznapoban, akik érdekeltek a biotermesztésben, de nem mernek belevágni. Minden adottságuk megvan hozzá, de tartanak a változástól és az ismeretlentől. Akiket csak a bio-ellenőrzéstől való félelem (igen, ilyen is van) tántorít el, azoknak itt egy rövid összefoglaló, mi történik és mire kell számítania egy növénytermesztőnek a bejelentkezéstől a tanúsítvány megszerzéséig.

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek II. rész

2019. október 8. 04:38

Cikkünkből kiderül, melyek azok a kártevők a zárt termesztőberendezésekben, amik szívogatják, gyengítik a növényeinket és ezzel együtt terjeszthetik a vírusokat.

Zárt termesztőberendezésben elterjedt kártevők és az ellenük való biológiai védekezési lehetőségek I. rész

2019. október 6. 04:37

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

Vadélőhely fejlesztési lehetőség

2019. szeptember 21. 04:38

Az Országos Magyar Vadászkamara 2017-ben elfogadta a Vadgazdálkodási Alap működési szabályzatát. Idén harmadik alkalommal nyitja meg élőhelyfejlesztési pályázatát a vadászatra jogosult szervezetek számára. A vadásztársaságok 2019. október 1. és 31. között adhatják be pályázati anyagaikat a 2020/2021-es vadászati évre.

A növényvédelemben tényleg a vegyszer a legfontosabb?

2018. szeptember 6. 08:31

A növényvédelem nem a permetezéseknél kezdődik. Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat.

Elkezdődött a parlagfűszezon!

2019. április 25. 07:39

A hatékony védekezések időpontja a parlagfű fő csírázási-kelési időszakában, áprilisban van. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a parlagfű ellen a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód.

Megérkezett a csapadék, támadnak a betegségek és a kártevők

2018. május 15. 08:38

Az időjárás alakulása eddig inkább a kártevőknek kedvezett, a betegségek járványszerű fellépését mindeddig nem figyelhettük meg.

Már megjelent az áprilisi Agrofórum!

2019. április 15. 17:04

Vajon mi áll a hazai burgonya termőterület drasztikus csökkenésének hátterében, melyek az ágazat fejlesztési lehetőségei, fellendülhet-e ismét a burgonyatermesztésünk?