Számos őszi gabonafélénél hosszabb hideg időszaknak való kitettségre van szükség a virágzás megindulásához, ami biztosítja, hogy a legkedvezőbb időszakban, tehát a tél elmúltával történjen meg a reproduktív fejlődés és a magképzés.
Tehát a fagyhatás rendkívül fontos az őszi gabonafélék számára: ha nincs fagy, a növényben nem tud elindulni ez a nagyon speciális folyamat.
Károsítja a fagy a szántóföldi növényeket?
A kérdésre a válasz: attól függ, hogy mikor éri őket. Hideg nélkül ugyanis nincs termés – a vernalizáció erre az egyszerű képletre redukálható.
Két tényezőnek kell együttesen jelen lennie ahhoz, hogy az őszi vetésű növények termést hozzanak: egyrészt a fagypont alatti hőmérsékletnek, másrészt a rövid nappalokról a hosszú nappalokra való átállásnak. A növény ekkor vált át a vegetatív növekedésről generatívra, azaz elkezd megnyúlni.
A szikleveles és a 3 leveles stádium között ráadásul hosszabb ideig kell fagypont körüli hőmérsékletnek uralkodnia. Ha ez a hideginger nem következik be, a növény nem tud megfelelően kihajtani.
Mennyi ideig kell tartania a fagynak?
Ősszel, amint rövidülnek a nappalok, a növény olyan anyagokat termel, amelyek lelassítják a hajtásfejlődést. Így a növény megakadályozza a tél előtti hosszanti növekedést, és így védi meg magát télen. A hosszabb ideig tartó alacsony hőmérséklet hatására ezek a kihajtást gátló anyagok lebomlanak. Ekkor a növény újra növekedni kezd.
Az őszi búza mximum 0 és 8 fok közötti hőmérsékletet igényel. A magas vernalizációs igényű fajtáknak körülbelül 50 nap hidegre van szükségük, az alacsonyabb igényű fajtáknak csak 40 napra. Amint ez a vernalizációs igény teljesül, és a nappalok hossza is nőni kezd, a búza elkezd hajtani.
Ha enyhe a tél, kisebb lesz a termés
Nagyon enyhe tél esetén a búza később, intenzív vernalizáció esetén pedig korábban kezdi el a hajtásnövekedést. De nem ez a legnagyobb baj. A vernalizáció intenzitása befolyásolja a terméshozamot azzal, hogy az oldalhajtásokon fejlődő kalászokon mennyi kalászka képződik.
A tartós hideget igénylő fajták akkor vannak tehát előnyben, ha igazán fagyos az idő: nemcsak hamarabb képeznek kalászt, de több emeletet is fejlődik rajtuk, ami egyben azt jelenti, hogy az oldalhajtásokon kalászonként több lesz a mag.
Ha azonban az időjárás túl enyhe marad, ezek a fajták csak később kezdenek el hajtásokat hozni. Ugyanakkor a nappalok hossza is számít: a hosszabbodó nappal hosszanti növekedésre készteti a növényt. Ennek következtében az oldalhajtásokon kevesebb lesz a kalász és benne a kalászka, és nehezen is fordulnak termőre. Ez különösen igaz a későn fejlődő oldalhajtásokra, amelyek sérülékenyebbek, nagyobb valószínűséggel szenvednek a szárazságtól és a hőségtől is.
Mit tegyünk, ha megcsúszunk a vetéssel?
Azt egyelőre senki sem tudja megmondani a vetés időpontjában, hogy milyen lesz a tél, mennyire lesz hideg. De ha mégis nagyon enyhe telet sejtünk, vagy csak egyszerűen megcsúszunk az őszi gabonafélék vagy a repce vetésével, akkor valószínűleg a szükséges vernalizáció is elmarad.
Ebben az esetben vagy meg kell várni a tavaszt, és tavaszi vetésű gabonaféléket kell vetni, vagy olyan gabonaféléket válasszunk, amelyek alkalmasak az őszi vetésre, mint például a járóbúza. A járóbúzák jellemzője, hogy nincs vernalizációs igényük a termésképző elemek differenciálódásához, ezért normál, megkésett őszi, de akár téli vagy éppen igen kora tavaszi vetésekben is sikerrel alkalmazhatóak.
