Az elmúlt két évtizedben Dél-Afrika napraforgó-termesztését az ingadozó terméseredmények jellemezték.
Az elmúlt két évtizedben Dél-Afrika napraforgó-termesztését az ingadozó terméseredmények jellemezték. Az időszak folyamán a termelésben növekedés nem történt, míg az olajpogácsa és a növényolaj iránti kereslet hozzávetőlegesen 40 %-kal emelkedett. A fokozódó hazai igények kielégítése érdekében folyamatosan nő a vetőmag, a napraforgóolaj és az olajpogácsa behozatala. A kérdés magától értetődik: miért nem termeli meg az ország a hiányzó termékeket?
A napraforgó a dél-afrikai természeti és termelési feltételek mellett, szélsőséges környezeti körülmények között, extenzív módon is eredményesen termeszthető. A száraz területeken gazdálkodók számára is kedvező választás lehet jó aszálytűrő képességének köszönhetően.
Rosszabb talajviszonyok között is, esetleg kevés műtrágya felhasználásával elfogadható terméseredmény várható. A napraforgó bő másfél évtizeddel ezelőtt érte el vetésterületének maximumát, 1999-ben 828 000 hektáron termelték Dél-Afrikában.
Az azóta eltelt időszakban a vetésterület alakulását csökkenő tendencia jellemzi. A jelenség több okra vezethető vissza, de általánosságban az fogalmazható meg, hogy ideális környezeti feltételek esetén vagy öntözött területeken a napraforgóval nem érhetők el olyan eredmények, mint a kukoricával vagy a szójával.
Az új technológiák használatával, a genetikai termőképességük alapján magas hozamok elérésére alkalmas új hibridek hazai paicon való elérésével a napraforgó-termesztés Dél-Afrikában is újra jövedelmezővé válhat direktvetés vagy minimális talajművelés mellett is. A versenyképesség kérdését pedig nem csupán az adott gazdaság szintjén, a többi növényhez viszonyítva szükséges vizsgálni, hanem szélesebb látókörben, holisztikus szemléletben – olvasható a grainsa.co.za portálon.
Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter
(Fotó: Kev/Pixabay)
