Növénytermesztés

Szemlélet- és gyakorlatváltás a vízgazdálkodásban

Debreceni Egyetem

Szemlélet- és gyakorlatváltás szükséges a vízgazdálkodásban – fogalmazták meg a szakemberek azon a konferencián, melyen a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete vízszolgáltatókkal és -felhasználókkal tekintette át a szakterület kihívásait és trendjeit. A résztvevők az intézet nemzetközi szintű laborhálózatát is megtekintették.

A Tiszántúl területi integrált vízgyűjtőgazdálkodási problémáinak és megoldási lehetőségeinek azonosítását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK)  Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete a május 24-én tartott szakmai tanácskozáson, elsősorban a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer hatásterületére koncentrálva.

A mi feladatunk kettős itt, az Alföld közepén: egyrészt jó szakemberek képzése, másrészt a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység. Küldetésünk a Tiszára és vízgyűjtőterületére terjed ki, beletartozik az Alföld, a Felvidék, Kárpátalja, valamennyire Erdély és Délvidék is, tehát interregionális területen szeretnénk az aktivitásunkat kifejteni

– mondta köszöntőjében Stündl László, a DE MÉK dékánja.

A vízgazdálkodás kihívásait elemezve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fenntarthatóságért felelős alelnöke, Szólláth Tibor kiemelte, hogy tavaly a becslések szerint ezer milliárd forintnyi aszálykár érte a magyar agráriumot úgy, hogy a területek két százalékát öntözik, és az erre vonatkozó fejlesztési tervek is mindössze öt százalékról szólnak. Megfelelő talajműveléssel ugyanakkor a nagyságrendileg 7 millió hektárnyi termőterület képes lenne 45 köbkilométernyi csapadékot befogadni, ebben a gazdatársadalomnak és a tudománynak is nagy felelőssége, szerepe van az alelnök meglátása szerint. 

Az adatok alapján 8 köbkilométerrel több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik. Az a fajta kiszáradása a Kárpát-medencének, ami már igazoltan kimutatható, rávilágít a jövőbeni lehetőségeinkre. Vagy fel kell készülnünk arra, hogy teljesen más környezetben, más viszonyrendszer mellett fogunk gazdálkodni, vagy alapvető változásokra van szükség. Olyan paradigmákat kell megváltoztatni, amik egyesek számára lehetetlennek tűnnek, de ha nem változtatunk, ellehetetlenül az az életforma és gazdálkodási struktúra, amihez a Kárpát-medencében hozzá vagyunk szokva

– fogalmazott Szólláth Tibor.

Az alelnök szorgalmazta az erőforrások megfelelő kihasználását, a vízvisszatartást, valamint a vízügyi ágazat és a tudományos élet együttműködését egy egységes, minden szempontra kiterjedő vízgazdálkodási koncepció megalkotásában.

Egy évvel ezelőtt elindult 11 konzorciumi partner bevonásával a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium Projekt, amely 6 pillért foglal magába. A regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodási pillért hét alprogram keretében a Debreceni Egyetem koordinálja. Az egyik ilyen alprogram a mezőgazdasági vízgazdálkodás, amelynek mintaterülete a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer. Ehhez kapcsolódik a városi integrált vízgyűjtőgazdálkodási alprogram, Debrecen vízgyűjtőjén a Tócó-referenciaterülettel

– ismertette Tamás János, a DE MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet vezetője

A professzor a kapcsolódó intézeti kutatásokat bemutatva kiemelte a rendelkezésre álló, magasszintű technológiai, műszaki hátteret, például a távérzékelési technológiák és a földi szenzorok unikális kapcsolatát, a Látóképi Csapadékállomás felvételeit, amelyek többszörös térbeli és időbeli felbontással teszik lehetővé a csapadékintenzitás mérését, egy 3 dimenziós képelemzést biztosító berendezést, valamint a TIVIZIG támogatásával épített MIKE hidrológiai modellt. 

Kitért arra is, hogy a nemzetközi szintű infrastruktúra révén széleskörű kutatási tevékenységet folytat az intézet, többek között talajfizikai paraméterek meghatározása, talajhidrológiai modellek számítása, geostatisztikai vizsgálatok, melyek a precíziós vízgazdálkodásban meghatározók, öntözéstechnológia fejlesztése, víztakarékos öntözési eljárások, alternatív vízkészletekre vonatkozó felmérések, öntözött szántóföldi intenzív technológiák összekapcsolása, valamint az intenzív, víztakarékos termesztéstechnológiák is fejlesztési irányt jelentenek a szakemberek számára. Mindehhez a WATERAGRI H2020 projekt keretében széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer társul.

A nemzetközi szintű laborhálózatot a konferencia résztvevői is megtekinthették. A szakmai konzultáció részeként pedig olyan további témákkal foglalkoztak többek között, mint a regionális és tábla-szintű biomonitoring-lehetőségek a mezőgazdasági vízgazdálkodásban, a vízvisszatartás és vízkormányzás, az öntözési megoldások és azok irányítása változó körülmények mellett, illetve a halgazdálkodás szerepe a területi vízgazdálkodásban. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

Gyerekekre támadnak a varjak Debrecenben

2018. június 5. 08:21

Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban.

Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása

2020. október 16. 08:31

Befejeződött a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. konzorciumi vezető, a Debreceni Egyetem és a Balogh-Farm Tépe Kft. konzorciumi tagok kutatás-fejlesztési projektje. A beruházás összköltsége 2,151 milliárd Ft, melyből a projekt 1,202 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Széchenyi 2020 program „GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” tárgyú pályázati felhívása keretében nyert el.

Ökoképzést indít a Debreceni Egyetem

2023. május 26. 11:39

Az ökológia gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Így képzik a ménesgazdákat - biztos állásuk lehet

2018. július 17. 09:12

Az utolsó éves ménesgazda hallgatók többsége ez évben is már konkrét állásajánlattal lépett ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kapuján. Az Agrártudományi szakon 2015-óta folyik a ménesgazda képzés. Mihók Sándor szakvezetővel, az Állattenyésztési Tanszék professzor emeritusával többek között a követelményekről és az elhelyezkedési lehetőségekről beszélgettünk.