Kritikus helyzetben van a minősített vetőmag használata, ami már a minőségi árualap termelését veszélyezteti.
Február 24-én rendezték meg a szegedi Gabonakutatóban azt a szezonnyitó rendezvényt, ahol a céggel kapcsolatban álló termelők kaptak sokszínű tájékoztatást a kutató tavaszi vetésű fajta- és vetőmag kínálatáról, valamint a termeléssel kapcsolatos egyéb tényezőkről, legyen szó természeti erőforrásokról vagy közgazdasági kérdésekről.
A tavasz az újrakezdés, a remény évszaka…
…konferálta föl az első előadót Bóna Lajos ügyvezető igazgató, a vitaindítót pedig nem más tartotta, mint Szépe Ferenc főosztályvezető az FM Mezőgazdasági Főosztályáról.
Megítélése szerint a minőségi fönntartható termeléshez a magyar mezőgazdaságban a föltételek adottak, ám lehet őket még javítani, legyen szó a biológiai alapokról, a természeti erőforrásokról – különös tekintettel a vízre – és a termesztéstechnológiára.
Miért használjunk fémzárolt vetőmagot?
A főosztályvezető szerint kritikus helyzetben van a minősített vetőmag használata, ami már a minőségi árualap termelését veszélyezteti: ha a termelők körében nem erősödik a tudatos fajta- és minősített vetőmag-használat, a termesztéstechnológia egyéb elemei – pl. a precíziós gazdálkodás – értelmüket vesztik, és csak a támogatás lesz az, ami a jövedelmet biztosítja.
Meg kell tanulni újra gazdálkodni, mondta, mert már most készülni kell a 2020 utáni időszakra, és ennek csak egyik része, hogy tudni kell termelni, de képesnek kell lenni a piaci igények folyamatos követésére is! És biztosítani kell a generációváltást is a gazdatársadalomban, hiszen nélkülük nem lesz az, aki élelmiszert termeljen…
Mindenképpen tudatosítani kell a termelőkben, hogy ahogy a vetőmagtermesztésben is érezhető különbség van mennyiségben az egyes szaporítási fokok között, úgy egyenesen következik, hogy a sokadik vetőmag-visszafogás esetében már nagyon komoly termésdepresszióval kell számolniuk. Ez pedig jóval nagyobb kiesést jelent bevételben, mint amit megtakarítani vélnek a vetőmag árán.
A tárca igyekszik a biológiai alapok biztosítását minél jobban támogatni. Ezt szolgálja a NÉBIH által 2014-ben újraindított, a NAK-kal közösen megvalósított fajtabemutató-programsorozat is, ahol valóban minden szereplőtől független, pártatlan módon ismertetik meg a termelőkkel a piacon jelen lévő fajtákat, megkönnyítve ezzel a fajtaválasztás felelősségteljes föladatát.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
A Gabonakutató munkatársa, Szanyi István előadását a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mottóval vezette föl aláhúzva, hogy elengedhetetlen a globális trendek figyelemmel kísérése, de az „akcióban” a helyi sajátosságok, lehetőségek kiaknázására kell odafigyelni. A világ (egyik) legnagyobb volumenben termesztett növénye a kukorica, ahol a globális szükségletek az elkövetkező öt évben várhatóan 63 millió tonnával nőnek (és emelkedni fognak az árak is).
Az elmúlt öt évben az EU-ban jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete, a szemes esetében 19, a silókukoricánál 20%-kal, de ez utóbbiban jelentős szerepet játszott egyes tagországok biogáz-programjának bővülése (elsősorban Németországban). Ennek ellenére néhány év kivételével nettó kukorica importőr az Európai Unió.
Végül kiemelte, hogy a Gabonakutató kezében hatalmas „kincs” a szuperkorai és a korai fajtaszortiment, ami nem csak a kukorica termeszthetőségének folyamatosan mind északabbra tolódásában jelenthet piaci lehetőséget külföldön, hanem például a hazai belvizes területeken való kései vetéseknél is.
Szél Sándor kutatóként az elmúlt évek hektikus ingadozásai mögött elsősorban az időjárás szélsőségeit látta, hozzátéve, hogy a hatvanas-hetvenes évek időjárása sokkal kiegyenlítettebb és kukorica számára kedvezőbb volt, mint napjainkban. A Gabonakutató minden, Európában alkalmazott tenyészidő-csoportban rendelkezik fajtákkal, de törekedniük kell a siló- és élelmiszer-hibridek választékának bővítésére és a Fókusz ultra rezisztens hibridek előállítására, általában pedig a korábbiaknál is nagyobb figyelmet szentelve a betegség-ellenállóság növelésének, és a minél jobb termesztéstechnológiai ajánlások kidolgozásának.
A szójáról szólva Virágné Pintér Gabriella hangsúlyozta, a szója a világ teljes mezőgazdasági területének 6%-át foglalja el. A globális termelés éves szinten 250-270 millió tonna, az EU ebből csupán egy millió tonnát állít elő. A magyarországi klíma egyébként általában megfelel a szójának. A tapasztalatok szerint ahol 9-10 tonnás kukorica-termésátlag elérhető, ott a szója is megadja a 3 t/ha-t. Nagyon fontos a precíz agrotechnika, az egyenletes talajfelszín (ez jelentősen csökkenti a betakarításkori termésveszteséget) és a jól előkészített magágy, valamint a gyomok elleni védekezés .
A Gabonakutató ’Pannónia kincse’ fajtáját jelenleg a vetésterület 25%-án termesztik, a sikert több rangos díjjal is elismerték.
Talajból termőföldet!
Varga Péter a Phylazonit termékcsaládot egy kimondottan rendhagyó előadással mutatta be, ahol egy teljesen más, a talajélettől kiinduló okfejtésen keresztül mutatott rá arra, hogy az intenzív, csak a tápanyag-mérlegre és a növényvédelemre, valamint a gépesítésre fókuszáló termelés egyre drágábbá válik, mivel talajok állapota mindinkább leromlik, fizikai, kémiai és biológiai szempontból egyaránt. A Phylazonit erre kínál megoldást.
Az előadás logikailag teljes összhangban volt azzal, amit délnyugat-franciaországi termelők mondanak az ökológiai szemléletű agroerdészeti rendszerekről (IDE kattintva elolvashatja!). Az élő talajt próbálják elérni, ami nélkülözhetetlen az egészséges és hatékony mezőgazdasági termelési rendszerekhez.
A fórumot Török Zoltán pályázati szakértő zárta, aki a már megnyitott és várható pályázatokról, valamint az AKG és az OKO program eddigi tanulságairól beszélt a hallgatóságnak.
(Somogyi Norbert (NAIK) – Agrofórum Online)
