A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat Eschbachban (Németország) nyitotta meg első kombinált növényvédelmi, növénynemesítési, vetőmag-kutatási állomását. Az innovációt és fenntartható megoldások kivitelezését elősegítő impozáns központ Németország délnyugati részén, Franciaország és Svájc határán helyezkedik el. Az egész EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) számára kulcsfontosságú kutatás-fejlesztési helyszín, és kiváló támpontot biztosít szinte valamennyi jelentős európai növénykultúrában végzett szántóföldi kísérlet elvégzéséhez.
A központ a Corteva globális laboratóriumi hálózatába integrálódik, és kiegészíti a vállalat amerikai laboratóriumcsoportját.
A 6 millió eurós befektetéssel kivitelezett integrált kutatás-fejlesztési létesítmény a legkorszerűbb növényvédelmi vizsgálatok, valamint a növénynemesítési eljárások folytatását teszi lehetővé. A tervezés során továbbá – összhangban a fenntarthatósági irányelvekkel – nagy hangsúlyt kapott az energiatakarrékosság, valamint a szennyvízkibocsátás-mentesség megvalósítása is.
Az eschbachi létesítmény az európai kutatási programok integrálása, valamint a több mint 30 fős kutatógárda és annak támogató személyzete – köztük a kártevők, betegségek és gyomnövények elleni védekezés szakértőinek jelenléte – révén is hozzájárul a helyi gazdaság élénkítéséhez.
A központ a Corteva globális laboratóriumi hálózatába integrálódik, és kiegészíti a vállalat amerikai laboratóriumcsoportját.
A 6 millió eurós befektetéssel kivitelezett integrált kutatás-fejlesztési létesítmény a legkorszerűbb növényvédelmi vizsgálatok, valamint a növénynemesítési eljárások folytatását teszi lehetővé. A tervezés során továbbá – összhangban a fenntarthatósági irányelvekkel – nagy hangsúlyt kapott az energiatakarrékosság, valamint a szennyvízkibocsátás-mentesség megvalósítása is.
Az eschbachi létesítmény az európai kutatási programok integrálása, valamint a több mint 30 fős kutatógárda és annak támogató személyzete – köztük a kártevők, betegségek és gyomnövények elleni védekezés szakértőinek jelenléte – révén is hozzájárul a helyi gazdaság élénkítéséhez.
A telephely három kutatás-fejlesztési funkciót lát el. Ennek egyik területe a vetőmagnemesítés, mely a különböző abiotikus és biotikus stresszel, a klímaváltozás által okozott környezeti kihívásokkal, betegségekkel szemben ellenálló kultúrnövényfajták kialakítását célozza (A repcetermesztők életét keserítő, és Európában rendkívül elterjedt szklerotíniával szemben ellenálló repce kinemesítése a fő célkitűzések egyike. Az első szklerotínia-toleráns hibrid 2021-ben már piacra került Európában: PT303.).
A molekuláris biológiai, genotípus-vizsgálati laboratórium többek között a vetőmag-tisztasági vizsgálatok kivitelezését támogatja. A genotipizálás jelentősége a klímaváltozással, egyéb környezeti tényezőkkel szemben ellenálló hibridek gyorsabb kifejlesztését segíti. A klasszikus értelemben vett nemesítés rendkívül időigényes: a szülőpárok keresztezése, majd az utódok teljesítményének értékelése többgenerációs időintervallumot ölelhet fel, amely jelentős forrásokat igényel. A magas szintű technológiai megoldásoknak köszönhetően a kutatók ma már képesek napi szinten több százezer adatot kinyerni, ezzel néhány napra rövidítve az egyébként több hónapos folyamatokat.
A harmadik fejlesztési terület a növényvédelmi kutatásoké, szintén a fenntarthatóság égisze alatt. Utóbbi esetében intenzív rezisztencia-, illetve hatásmódkutatás is zajlik, melyek mellet a növényvédelmi technológiai vizsgálatok is helyet kapnak (többek között permetezéstechnológiai kutatások a lehető leghatékonyabb kijuttatás megvalósítása érdekében).
A növénytermesztést érintő kutatások során megkerülhetetlen a talaj, hiszen csak a baktériumokat, gombákat és egyéb mikro-, makro-, valamint mezoszervezeteket tartalmazó, egészéges termesztő közeg képes igazán ellátni növényeinket felvehető tápanyagokkal. A talajlakó élőlények közül számos a talajaggregátumok, a megfelelő szerkezetesség kialakulásáért, így a talaj megfelelő víz-, és tápanyag-gazdálkodásáért felel. A művelésbe vont területek talajfókuszú, annak biológiai erőforrásait elsődleges szempontként kezelő gazdálkodási megközelítés elengedhetetlen a sikeres termesztés, és talajvédelem szempontjából.
(Fotó: Baklanova Szandra)
A növénynemesítési és a szántóföldi növényvédelmi technológiák egyesítése olyan új (többek között az üzemanyag-felhasználás és költségek csökkentésére is irányuló) módszerekkel bővül, mint a távérzékelés, vagy a drónokkal kivitelezhető, digitális kísérletértékelés is. Gondoljunk csak bele: egy drón segítségével a bőséges csapadék következtében járhatatlanra ázott szántó is tökéletesen felvételezhetővé válik.
Kiemelendő továbbá a molekuláris biológia alkalmazása, valamint az egyes növénybetegségekért felelős kórokozók új hatásmóddal bíró növényvédő szer molekulákkal szembeni érzékenységének feltérképezése. A vállalat egyik aktuális kutatási fókuszterülete a rovarölő készítmények: mind a konvencionális, mind a biológiai növényvédelemben alkalmazható molekulák fejlesztése, illetve élő szervezetek bevetési lehetőségeinek feltárása, tesztelése. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása következtében az elkövetkezendő években tovább várható a felhasználható növényvédő szerek körének szűkülése. Alternatíva egyelőre igen kevés, így a vállalat rendkívül motivált a fejlesztések tekintetében.
Elliot Heffner, a Corteva Agriscience európai növénynemesítési vezetője elmondta: ,,Az új eschbachi kutató-fejlesztő központba történő beruházásunk tükrözi elkötelezettségünket az iránt, hogy olyan innovatív megoldásokat kínáljunk a gazdálkodóknak, amelyek javítják a termelékenységet és hozzájárulnak egy rugalmas és fenntartható globális élelmezési rendszer kialakításához. Fenntarthatósági elképzeléseinkkel összhangban továbbra is töretlenül elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy innovatív és fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesszünk ki, és alkalmazzuk azokat vevőink, a fogyasztók és az általunk támogatott közösségek javára.”
Andreas Huber, a Corteva Agriscience EMEA Field Sciences vezetője szerint az új telephely lehetővé teszi az innovációs tevékenység folytatását, és a gazdák támogatását a fenntarthatóbb gyakorlatokra történő átállásban. A természetes eredetű növényvédő szerek iránti kereslet növekedésével az eschbachi központ is a biológiai termékek fejlesztésére és azok hatékonyságnövelésére koncentrál. Utóbbi kapcsán igen intenzív fejlesztési program zajlik a központban a biológiai növényvédelemben felhasználható szervezetek tekintetében. Az egyes, növényvédelmi készítmények alapjául szolgáló molekulák fejlesztésétől a kereskedelembe jutásig évtizedek telhetnek el. A molekulafejlesztési kutatások során a mesterséges intelligencia is jelentős szerepet kap – jóllehet egyelőre a technológia alkalmazása gyermekcipőben jár. Sikeres integrálása esetén azonban jelentősen rövidül majd a nemesítési folyamat.
A Corteva a közelmúltban felvásárolt két olyan, kifejezetten biológiai növényvédelemre specializálódott vállalatot, amelyek különböző mikroorganizmusok felhasználásával készítenek növényvédő szereket.
