A málnát mint értékes, Magyarországon is termesztett gyümölcstermő növényünket, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni. Magas élvezeti értéke, és szerteágazó felhasználhatósága miatt még mindig megtalálható a kiskertek termesztésében.
A nagyüzemi málnatermesztés sajnos a munkaerőhiány, az alacsony színvonalú tárolókapacitás, illetve a klímaváltozás miatt gyakorlatilag mára szinte teljesen eltűnt, egy-két kivételtől eltekintve.
Milyen formában károsítja a málna-vesszőszúnyog a növényt, okozhatnak-e terméscsökkenést a kiskertekben, és hogyan tudunk ellene védekezni – erre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a következőkben.
A málna termesztése számos előnyt jelent a hobbikertészek számára, többek között a korai érésével jól beilleszthető a nyár eleji vitaminhiányos időszakba, illetve magas ellagénsav-tartalma miatt hatékonyan csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.
A gurulós minőségű málna könnyen gyorsfagyasztható, tartósítószer-mentesen tárolható, később pedig fontos alapanyagul desszertként, vagy egyéb cukrászipari alapanyagként hasznosítható.
A málna termővesszőn előforduló kártevők közül a málnavessző szúnyog (Resseliella theobaldi) az egyik legjelentősebb. Jelentősen fokozza a növény kondíciójának leromlását, illetve hozzájárul a növényt megbetegítő kórokozók fertőzési lehetőségeihez is.
Alapvetően egy melegigényes fajról beszélhetünk, amelynek évente 3-4 nemzedéke van. A telet fejlett lárva állapotban vészeli át, a bebábozódás után április második felében kezdik el a rajzást az imágók.
Röpképes kártevőkről van szó, ezért a málnavesszők apró kéregrepedéseikbe rakják a tojásaikat. Az itt kikelő lárvák a málna kérge alatt táplálkoznak, kifejlődésük hozzávetőlegesen 24 napig tart, természetesen a hőmérsékletváltozás függvényében.
Ezek után a kifejlett lárvák a talajban gumót készítenek, majd bebábozódnak, a második imágó rajzás 2-3 hét után figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy a nemzedékek rajzása nem különül el egymástól élesen a nyár során.
Ahogy a legtöbb növényvédelmi intézkedés során megszokhattuk, ebben az esetben is az első lépés a prevenció. Biztos forrásból, egészséges szaporítóanyagot vásároljunk, ugyanis a sűrű csemetekertekben, öntözött körülmények között optimális környezetet biztosítanak ezen kártevő számára, és már a fiatal növények is fertőzöttek lehetnek.
Tömeges elszaporodás esetén olyan mértékű zavart okoznak a málna szállítószöveteiben, amely meggátolja a gyümölcs kinevelését, és a vessző elszáradását is okozhatja. A párás, csapadékban gazdag időjárás kedvező a málnának, de a vesszőszúnyognak is. Ehhez hasonló időjárás esetén számíthatunk a kártevő elszaporodására.
El kell távolítanunk a fertőzött korai hajtásokat, illetve ősszel a letermett fertőzött vesszőket is, erről a száron megjelenő lilás barna elszíneződés árulkodhat. Természetesen vannak a kártevőre fogékonyabb fajták mint pl.: ’Glen Clova’, ’Malling Enterprise’.
A kémiai védekezés az imágók április második felében induló rajzása ellen irányul, ebben az esetben javasolhatóak a különböző piretroidok. Biológiai növényvédelemben részsikereket értek el a Aprostocetus epicharmus karcsú fémfürkészdarazsak populációival. Érdemes a málnatövek körüli talaj mozgatása, a fertőzött termővesszők eltávolítása. Illetve a megfelelő izolációs távolság betartása, ugyanis a szeder tövekről is érkezhetnek kártevők.
Pozitívumként említhető meg, hogy egy gyorsan és könnyen regenerálódó gyümölcstermő növényről van szó, de a fő vegetációs periódusokban komoly odafigyelést igényel. A gondos kertész munkáját minden esetben meghálálja ez a növényfaj, és értékes beltartalommal rendelkező terméssel látja el a gazdálkodót.
A gyümölcs a magas rost-, pektin-, és természetes színanyag tartalma miatt is értékes. Gyümölcsei fajtától függően sötétpiros, sárga és rózsaszínes-narancs színűek is lehetnek, mely tényezők kiemelten fontosak a kiskereskedelemben.
Egy kis odafigyeléssel egy rendkívül értékes gyümölcsfajjal gazdagodhat a kertünk, és a folyton termő fajták esetében többször is szüretelhetőek egy évben, akkor is, amikor más gyümölcsök szezonja már letelt.
(Fotó: MarjanNo/Pixabay)
