Növénytermesztés

Ultraibolya fénnyel kezelnék a kukorica- és szójavetőmagokat

Agrofórum Online

A BioLumic ultraibolya (UV) fénytechnológiája hamarosan új vetőmagkezelési módszert biztosít a gazdák számára a kukorica- és szójatermesztésben.

Hogyan működik?

Az UV-technológia már nem jelent újdonságot. Először speciális palánták kezeléséhez fejlesztették ki, mint a saláta, az eper és a paradicsom, célzott fotomorfogén (sejtműködést fénnyel szabályozó) jelzést alkalmazva. Ez a növénynek a fényspektrum különbségeire adott válasza által kiváltott növekedési reakciót eredményez.

A szabadalmaztatott technológia 20 év tudományos munkáján és hét év nagyszabású szántóföldi validáláson alapul. A BioLumic 2021 óta három tenyészidőszak alatt több mint 3000 egyesült államokbeli szántóföldi parcellán tesztelte a fénnyel kezelt vetőmagokat, és az átlagos terméshozam 15%-kal nőtt a kukoricánál és 12%-kal a szójababnál.

Nemcsak a palántát, a vetőmagot is aktiválja

„Az, hogy felfedeztük, hogy ugyanaz a technológia a magokat és nemcsak a palántákat aktiválta, egy heurékapillanat volt” – mondta a kutatás vezetője. Ez megnyitotta az ajtót az olyan nagy területeken termesztett, jól ismert kultúrák előtt, mint a szója és a kukorica, amelyekkel ugyanolyan figyelemre méltó eredmények érhetők el az UV-fénykezeléssel, mint amilyet a palánták esetében tapasztaltak.

Az UV-fény egy olyan jel a növények számára, amely bizonyos folyamatokat indít el, és segíti a növény termelékenységét. Az UV-fény gyakorlatilag egy programot indít be a növények magjaiban, lehetővé téve, hogy olyan tulajdonságokat kapcsoljanak be, amelyek javíthatják a terméshozamot, a minőséget, a gyökérnövekedést és az ellenálló képességet. Ez vezetett ahhoz, hogy különböző termények bizonyos típusaihoz eltérő megvilágítást fejlesztettek ki.

A vetőmagok egy futószalagon haladnak, ahol megkapják a megfelelő kezelést, majd a másik oldalon kiesnek. Ez azt jelenti, hogy a vetőmagokat akkor lehet kezelni, amikor a forgalmazáshoz zsákokba töltik őket. Jelenleg a kezelt vetőmagok eltarthatósági ideje hat hónap, ezalatt a gyártó garantálja, hogy a kezelés hatásos marad.

Az UV-fénnyel történő kezelés talán egy megszokott eljárássá válik, amely fokozhatja a termesztés nyereségességét anélkül, hogy génmódosításra, vegyi anyagokra vagy időigényes nemesítési programokra lenne szükség. A fényaktivált vetőmagok növelik a gazdálkodók jövedelmezőségét, és hozzájárulnak a fenntarthatóbb globális élelmiszerrendszerhez.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

2024. december 20. 10:10

A 19. század elején a búzatermesztés fáradságos tevékenység volt, hiszen gépek nem, kizárólag kézi szerszámok álltak rendelkezésre.

Mesterséges huminsavak menthetik meg a termőföldeket?

2024. december 18. 14:40

Egy új eljárással talán a jövőben a szerves maradékokból néhány perc alatt mesterséges huminsavakat lehet előállítani.

Bizonyítottan előnyökkel jár a szója korábbi elvetése

2024. december 13. 13:10

Az Iowai Állami Egyetem kutatása szerint termesztéstechnológiai módszerekkel is csökkenthető a mezőgazdaság kibocsátása, miközben a hozam nő.

Máktermesztés: mekkora területnagyság fölött engedélyköteles?

2024. december 12. 08:10

Hazánkban az elmúlt 10 évben 9 ezer hektárról több mint 12 ezer hektárra bővült a mák termőterülete.

RAPOOL-REPCÉK 2020: SHREK

2020. június 17. 11:02

A SHREK kiváló termőképességű középérésű hibrid, amelynek őszi fejlődési erélye kiemelkedő, így megkésett, kései vetésekhez is alkalmazható.

MANHATTAN repcénk nyerte a NÉBIH idei fajta-összehasonlító kísérletek termésversenyét

2023. augusztus 1. 14:40

A RAPOOL-hibrid relatív terméseredménye 108,1%, tehát hivatalosan is öttonnás repce 2023-ban.

RAGT a sikeres kukoricatermesztésért!

2023. október 25. 10:10

A tavalyi óriási aszály országos viszonylatban is mély nyomot hagyott a szántóföldi növénytermesztésben. A kukorica volt az egyike azon növényeknek, amely a vízhiány által sújtott területeken a jobb esetben nulla, rosszabb esetben óriási mínusz eredményt hozott. Mindezek ráirányították a figyelmet a kedvezőtlen környezeti körülményeknek ellenálló kukoricahibridek nemesítésére és termesztésére.

Klíma-ellenállóság és kiváló tápanyagtartalom a nemesítési programok középpontjában

2019. január 30. 04:47

Klíma-ellenálló és kiemelkedő tápanyag-tartalmú növényfajták termesztésével csökkenthető az alultápláltság, az éhezés.