A Michigani Egyetemen végzett kutatás rávilágít arra, hogy ezek a természetes ellenségek hogyan reagálnak a mezőgazdasági tájak nagyléptékű térbeli mintázataira. Ezek a területek termőföldekből, erdőkből és gyepterületekből állnak. Kiderült, hogy az összetételük, vagyis térbeli elrendezésük nagyban meghatározhatja, hogy hány természetes ellenség jelenik meg egy-egy táblán.

Kisebb táblák, változatosabb élőhelyek

A Trends in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent cikk összefoglalja a legújabb kutatásokat arról, hogy a táj elrendezése hogyan hat ezekre a természetes ellenségekre és a kártevők visszaszorítására.

A kutatás egyik eredménye, hogy a hasznos gerinctelenek nagyobb számban fordulhatnak elő, ha a táj kisebb mezőgazdasági területekből áll. Ugyanis nekik sok esetben a túléléshez a szántóföldön kívül található élőhelyekre vagy a szántóföldek szélén található erőforrásokra van szükségük.

A cikkben azt feltételezik, hogy amikor a különféle tájképi elemek kicsik, a kártevő természetes ellenségei nagyobb valószínűséggel találnak utat oda és vissza az élőhelyeik és a szántóföldek között vagy az egyik szántóföldről a másikra.

A táji elrendezés hatásai az adott élőlény igényeitől is függnek. Egy ragadozó, amely egyetlen szántóföldön mindent megtalál, amire a túléléshez szüksége van, nem biztos, hogy igényli a természetes élőhelyek közelségét, de sok más rovar a szántóföldön kívül keres nektárt vagy menedéket. Ezeknek a rovaroknak a termőföldek és az egyéb élőhelyek térbeli elrendezése nagyon fontos lehet.

Megjósolnák, hogyan reagálnak a tájképváltozásra az egyes fajok

A kutatás segít a tudósoknak megjósolni, hogy a mezőgazdasági tájak jövőbeli változásai hogyan befolyásolják a rovarvilág összetettségét és ezzel a kártevők visszaszorítását. A megfelelő tájkép ugyanis a becslések szerint évente több milliárd dollárt takaríthat meg a gazdáknak.

A kutatás következő lépései közé tartozik, hogy többet tudjunk meg arról, hogy ha ismerjük a hasznos ízeltlábúak életmódját és igényeit, azzal előre jelezhető-e, hogyan fognak reagálni a táj változására. Különbségek vannak abban, hogy az egyes hasznos rovaroknak milyen típusú táplálékforrásra van szükségük és hogyan mozognak természetes környezetükben. A kutatók szeretnék megállapítani, ezekkel a különbségekkel előre jelezhető-e, hogy ezek a gerinctelenek hogyan fognak reagálni a tájkép jövőbeli átalakulására.

Fotó: Pixabay